Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
mennyiség, amely mondatokba foglalva - mert a szótanulásnak csak így van értelme - biztosít az általános iskola befejezésével elfogadható eredményt? Az V-VIII. osztály számára készült tankönyv anyagának feldolgozása kevésbé sikerült. A legtöbb olvasmány terjedelmes, nem alkalmas a tárgyalásra, legfeljebb részleteket vehet belőle a nevelő, amellyel a nyelvtani anyagot tudatosítja. Ilyen esetben az a veszély áll fenn, hogy a tanuló nem kapja meg az olvasmány teljes képét, tehát nem is lehet olvasmányi élménye, ez pedig a nevelés rovására is megy. Egy-egy mondatban 5-6 ismeretlen és nehéz szó van, a tanuló - sokszor a nevelő is - csak a szószedet segítségével boldogul, s ez nagymértékben mindkettőnek kedvét szegi. Pedig az olvasást megszerettetni cél, hiszen az önművelésnek egyik fontos eszköze. A tantervi anyagot a felső négy osztályra, a II—IV. osztályhoz hasonlóan, könnyebb stílusban kell feldolgozni, az ismeretlen szavakat úgy csoportosítani, hogy a tanulót ne terheljük túl és a haladást óráról-órára elősegítsük. Az olvasmányok tartalma is meglehetősen komoly. Régi közmondás: „Ridendo dicere verum", mosolyogva is lehet igazságot tanítani. Ebbe a tankönyvbe valamivel több mosolyt, több derűt kell belevinni. Nem ártana néhány tanító mesével kiegészíteni az anyagot, továbbá néhány képet közölni a magyar múltból. A nyelvtani anyag az olvasmányi egységekhez kapcsolódik. A nyelvtani anyag átcsoportosítását célszerűnek tartom, de ennek az átcsoportosításnak részletes kidolgozása valóban csak idő kérdése. Ugy kell összeállítani, hogy bőven maradjon idő a begyakorlásra. Jóllehet a tankönyvek arányosan osztják el a nyelvtani anyagot, s az új nyelvi fogalmak ismertetésénél jó szolgálatot tesznek az olvasmányok, mégis szükségesnek látszik egy külön nyelvtankönyv kiadatása, amely egységesen tárgyalja és tartalmazza az anyagot. A jelen esetben nehézséget okoz az ismétlés a felső tagozatban éppen az anyag szétszórtsága miatt. 6.) Az órarend Alig van Magyarországon község, ahol színnémet a lakosság. A vegyes lakosú községekben nem lehet az anyanyelvi órákat az órarendbe beiktatni, mert nem tudják a magyar anyanyelvi tanulókat a németórák alatt foglalkoztatni. Ebből az következik, hogy az anyanyelvi órákat csak csatlakozó órákként lehet megtartani. Eredményes nyelvoktatás a 6. vagy 7. órában nehezen