Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

' Erdey-Grúz Tibor (1902-1976) kémikus, egyetemi tanár. 1948-tól az MTA tagja, 1970-től haláláig elnöke. 1952-1953-ban felsőoktatási, 1953. július és 1956 júliusa között oktatásügyi miniszter. 2 Az előterjesztést az MDP Titkársága 1955. november 2-i ülésén tárgyalta meg, és az alábbi módosításokkal fogadta el: „Az aránytalanság megszüntetése érdekében már az 1956/57. tanévtől kezdődően egy-egy német gimnáziumot és tanítóképzőt kell létesíteni. A tantervek és tankönyvek elkészítésénél az NDK tankönyveit vegyék figyelembe. A német nyelvű iskolákat ne Budapesten nyissák meg, valamint nem kell külön bentlakásos otthont szervezni, hanem meglévő otthonokba helyezzék el a diákokat. Ki kell szélesíteni a német nyelvű általános iskolákat is." - MOL M-KS 276. f. 54. cs. 384. ő. e. Az ülésen jelen voltak: Rákosi Mátyás, Szálai Béla, Vég Béla, Matolcsi János. 3 A dokumentum 1. számú melléklete csak a német nemzetiség esetében mutat eltérést a 23. dokumentum 1. számú mellékletéhez viszonyítva. Az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Osztálya által 1955. augusztus 10-én íródott tájékoztató jelentéshez képest, jelen dokumentum melléklete szerint már 8 német nemzetiségi óvoda, 1 anyanyelvű általános iskola is működik, míg a korábbi 73-mal szemben már 100 a német nyelvet oktató általános iskolák száma is. 4 1 124 000 Ft költséghatással számol a tervezet. 25. Püspöklak, 1955. november 1. Szirom Károly

1 szakfelügyelő feljegyzése a német nyelvi oktatás problémáiról Feladatul adatott nekem, hogy a német nyelvi oktatásról, annak jelen helyzetéről nyílt és őszinte véleményt mondjak, amely a fejlesztés alapjául szolgálhat. Ezzel kapcsolatban szólni kell: 1.) a német nemzetiség lelki szerkezetéről, 2.) a német nyelvet oktató nevelőkről, 3.) a tanulók szókincséről, 4.) a tantervről, 5.) a tankönyvekről, 6.) az órarendről, 7.) a német nyelvi oktatás segítő és gátló tényezőiről. 1.) A német nemzetiség lelki szerkezete „A szocialista társadalom felépítéséért folytatott harc folyamán maga az ember, az új élet alkotója is, gyökeres változáson ment át; ez az ember eszmei és erkölcsi tulajdonságai tekintetében felmérhetetlenül magasabban áll a burzsoá társadalom embereinél. A szovjet ember a szocialista társadalom tudatos alkotója" (Kairov: Pedagógia 296. 1.) . Ez a szocialista ember a fejlődés folyamán szilárd értékmérő, amelyhez mérve a burzsoá ember elmaradt, nem olyan értékes, tehát az el őző személyiségén keresztül tudjuk a haladást felfogni és értékelni. Ami érték benne, az a következő: Míg a burzsoá ember azt hiszi, a legfontosabb, hogy legyen vala mije, addig a szocialista ember tudja, a legfontosabb, hogy legyen valaki, mert az ember igazi tökéletessége nem az, amije van, hanem az, ami ő maga. 5 ilyen ember sohasem lesz lázadóvá, hanem mindig a béke híve.

3