Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
5 A jegyzökönyvet nem sikerült föllelni. Az ülésre azonban részletes előterjesztés készült. MOL Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (1890) 1945-1951. Kollégiumi értekezletek 1949-1951. (a továbbiakban: XIX-M-r) 6 Az idézetet a margón tollal kijelölték. 7 A „még nemzetiségeink" szövegrésztől tintával aláhúzva. 8 Lásd a 19. dokumentumot. 9 A bekezdést a margón tollal kijelölték. 1(1 Az „iskolák igazgatóit" szövegrésztől tintával aláhúzva. 11 Az Oktatási Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium, személy szerint Teleki Géza, az akkori miniszter alapította. Első száma 1945. július 15-én jelent meg. 12 Lásd a 9. dokumentum 5. számú jegyzetét. 13 A mondatot a margón tollal kijelölték. 14 A „nem teljes mértékben megoldott délszláv és nagymértékben lemaradt német iskolahálózat kiépítése" szövegrész tintával kijelölve. 24. Budapest, 1955. szeptember 30. Erdey-Grúz Tibor 1 oktatási miniszter előterjesztése a MDP Titkárságának a német nemzetiségű tanulók oktatása r rr 2 továbbfejlesztéséről Szigorúan bizalmas! Készült 5 pld. 1. A felszabadulás előtti időben a magyar közoktatásban háttérbe szorult a nemzetiségek oktatása - a német ajkúak kivételével. A felszabadulás utáni időben a párt irányításával jelentős lépéseket tettünk a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztésére. A szlovák, délszláv és román iskolahálózat fejlesztése lényegében befejeződött. E nemzetiségek általános iskolákon kívül rendelkeznek óvodákkal, s van egy-egy gimnáziumuk, egy-egy tanítóképzőjük és a pedagógiai főiskolán egy-egy tanszékük. ( 1. sz. melléklet ) 3 Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban kb. 1 500 főre jut egy általános iskola, a kb. egynegyed milliónyi három nemzetiség (szlovák, délszláv, román) 210 általános iskolája, jó arányszámról tanúskodik. 2. A német nemzetiség vonatkozásában más a helyzet. Hazánkban 11 megyében, 250-nél több községben kb. 300 000 német él. Ennek ellenére jelenleg csupán 8 óvoda, 100 nyelvoktató általános iskola (melyben az oktatás magyarul folyik, de tanítják a német nyelvet) és 1 német anyanyelvű általános iskola (csak az I. osztállyal) szolgálja a német anyanyelvűek nemzetiségi oktatását. Ezeket az intézményeket is csak 1952 óta szervezte az Oktatásügyi Minisztérium.
