Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

erőteljesebben vinni magyar iskolákban a nemzetiségi anyanyelv bevezetését nemzetiségi vidékeken, mint a nemzetiségi iskolák felállítását és fejlesztését, már csak azért is, mert az itt tanulók továbbtanulása egyetemeken, főiskolákon komoly nehézségbe ütközik, miután nem tudják a magyar nyelvet...".

6 Viszont az 1954. június 15-i kollégiumi ülés a nemzetiségi iskolák fejlesztésének irányvonalát, az anyanyelvi iskolák fejlesztésében szabta meg. A két említett határozat egyformán érvényes időrendben nézve, mert a gyakorlatban először mindig [az] anyanyelvet tantárgyként oktató általános iskolák épülnek ki, s csak azután foko-zatosan az anyanyelvi iskolák. Mind a két iskolatípusra - alsó fokon - szükség van, azonban nem a felvetett indokolások szabják meg a fej-lesztés fő irányvonalát. A mi sajátos viszonyainkat tekintve még nemzeti-ségeink számszerüsége sem döntheti el lényegében azt a kérdést, hogy milyen iskola legyen, mert előfordulhat az, hogy olyan községben, ahol kisebb számban vannak ugyan nemzetiségi dolgozók, de nemzetiségi öntudatuk mélyebb, anyanyelvű iskolát igényelnek és nem nyelvoktatót. Ez fordítva is előfordulhat. Véleményünk szerint ezt a kérdést nemzetiségeink települési viszonyai, és amivel eddig egy vita sem mert foglalkozni, az asszimiláció foka szabja meg. Éppen ez indokolja azt, hogy az iskolahálózat továbbfejlesztésében erősen kell támaszkodni a helyi konkrét adatokra és a lakosság hangulatára.

7 3. A német oktatás ügye A 2. számú melléklet képet nyújt a német nyelvoktató iskolák létszámáról és helyi megoszlásáról is. Ebben a kérdésben legérdekeltebb megyék Baranya, Bács-Kiskun, Pest és Tolna. A német iskolahálózat tovább-fejlesztése érdekében kiadott (jelentésemhez mellékelt) 859-17/1955. számú rendeletre

8 érkezett jelentések szerint kb. 30 községben indul meg a német nyelvoktatás 1955. szeptember l-jétől. Német anyanyelven tanuló első osztály szervezését eddig nem tudtuk megvalósítani. Utóbbi kiszállásaink során végzett felvilágosító munka alapján úgy látszik, hogy BácsKiskun megyében sikerül ilyen osztályt, esetleg osztályokat szervezni. Meglepő, hogy Baranya megye 40 német nyelvoktató iskolája közül egyikben sem sikerül ilyenné fejleszteni a német iskolahálózatot. Az oktatási osztály dolgozói pedig igen sokat fáradoztak ennek érdekében. A német nyelvoktató iskolák szervezése során Baranya megyében és más megyében is azt tapasztaltuk, hogy a bizonyos fokú asszimiláción túl, a döntő részben népi demokratikus rendszerünkhöz hü német lakosság között még ma is megtalálható a kitelepítések következtében kialakult bizalmatlanság és félelem, visszhangra talál a külföldről uszító rokonok és az itthoni ellenséges elemek aknamunkája. A lemaradást nagyban elősegítette a hatósági szervek tájékozatlansága, mulasztása.

9