Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

nemzetiségek között végzett népművelési munkáról, amelyben kb. félmillióra becsülik a hazánkban élö nemzetiségek számát. A közelmúltban egy előterjesztést készített a Népművelési Minisztérium az MDP Politikai Bizottságához, abban is szerepelnek bizonyos létszámadatok. Az egyes nemzetiségi szövetségek eddigi becslései szerint kb. 250-300 ezer német, 120-150 ezer szlovák, 80-100 ezer délszláv és 25-30 ezer román lakos él hazánkban. A nagy létszámbizonytalanság felszámolása érdekében felvilágosítást kértünk a Belügyminisztériumtól, ahonnan 00564/50. Szig. biz. sz. átiraton" arról értesítettek, hogy kitelepítések után a hazánkban maradt németek száma 242 089. Eddigi munkánk során tájékoztató jellegűnek tekintettük mind a KSH, mind a becslési számokat. Helyszíni ellenőrzés alapján igyekeztünk reálisan kialakítani, illetve továbbfejleszteni az iskolahálózatot. A felsorolt létszámadatok kialakításában rendkívül nagy szerepet játszott a kitelepítések okozta félelem és az a természetes asszimiláció, amely a felszabadulás óta különböző áttelepítések, összetelepítések és az ipar rohamos fejlődése folytán következett be. A valódi létszámok megállapítása rendkívül bonyolult feladat, s csak a KSH tudná eredményesen elvégezni. Becslésünk szerint (s ezt a becslést az iskolák száma is alátámasztja) az ország lakosságának mintegy 3 százalékára tehető a nemzetiségi lakosok száma. Ennek a becslési százaléknak a megállapításánál figyelembe kell venni azt, hogy igen sok a vegyes házasságból született gyermekek száma, valamint azt, hogy a Csehszlovák Köztársaságból, Román Népköztársaságból és hazánk egyes vidékeiről elég nagyszámú áttelepítés folyt olyan községekbe, ahol azelőtt döntő százalékban németek laktak. A valódi létszám megállapítása véleményünk szerint a párt- és tömegszervezetek helyes irányítása szempontjából is fontos feladat, mert csak a létszám rögzítése alapján lehet a nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását biztosítani. A német lakosság létszámadatainak ilyen - helyszíni ellenőrzéssel, tájékozódással történő - megállapítása egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat, mert a torzulás és lemaradás itt a legnagyobb. Jellemző, hogy a KSH és a BM adatai között is hatalmas az eltérés, valamint az, hogy a német alsófokú iskolahálózat igen hiányos megteremtése mellett is több mint 4500 tanuló iratkozott be német anyanyelvű oktatásra, amiből az a furcsaság adódott, hogy több a német ajkú tanulók száma, mint ahányan magukat 1949-ben német nemzetiségűnek vallották. A német lakosok tartózkodására vonatkozóan meg kell említeni, hogy bár az MKP és az MDP következetesen harcolt a nemzetiségi kérdés helyes megoldásáért, Rákosi elvtárs 1948. május 8-án celldömölki beszédében

J mégis kénytelen volt megállapítani, hogy „... megoldatlan még részben a német ajkú magyar állampolgárok helyzete is. Az ősszel ezt is felvetjük, és gondoskodunk róla, hogy a német ajkú állampolgárok beilleszkedhes-