Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Budapest, 1955. július 18. Az MDP Központi Vezetőségének határozata a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségének létrehozására Szigorúan bizalmas! I. Hazánkban 11 megyében, 250-néI több községben kb. 300 000 német él. Ebből kb. 60-65 százalék egyénileg dolgozó paraszt, 8-10 százalék termelőszövetkezeti tag. A bányavidékeken élő német ajkúak túlnyomó része bányász. A hazai németség között 1951 óta folyik népművelési munka. Számos helyen működik német kultúrcsoport, közöttük olyanok is vannak, melyek az országos kultúrversenyen elérték az országos átlagot, sőt néhány csoport ennél is tovább fejlődött. Falusi könyvtárainkban 17 000 német nyelvű könyv van. A Freies Leben,

1 a hazai német dolgozók lapja 1954 nyara óta jelenik meg, s ma már 4000-nél több olvasója van. Jelenleg 76 általános iskolában folyik német nyelvoktatás heti 3 órában. Az ősztől kezdve megindul az óvónő- és tanítóképzés, valamint a német nyelvű iskolák előkészítése. E néhány éves munka kimozdította a hazai német dolgozókat a merev, elutasító passzivitásból. Kulturális és közéleti tevékenységük teljes kibontakozását azonban még mindig gátolja, hogy a többi nemzetiséggel szemben hátrányos helyzetben vannak. A Freies Leben igen sokat tett már a hazai németség nevelése, aktivizálása terén, mégsem tudja hivatását egészen betölteni. Egyrészt csak 6 oldalas folyóirat, mely nem tud eléggé aktuális lenni, másrészt a németek sértőnek találják, hogy a többi nemzetiségeknek már hetilapja, sőt a szlovákoknak és a románoknak ifjúsági lapjuk is van, nekik pedig csak folyóiratuk. A Freies Leben jelenlegi formájában képtelen a hazai németség politikai nevelője lenni. Rendkívül elmaradott a német anyanyelvi oktatás. II. A német ajkú lakosság - különösen az idősebb generáció - részvétele a politikai, társadalmi, kulturális életben nem kielégítő. Anyanyelvüknek a községi életben való használatát illetően is jóval több tartózkodással találkozunk, mint a többi nemzetiségnél. Ez a közéleti passzivitás a fentebb említett problémákból adódik. Vonakodva, vagy egyáltalán nem vesznek részt a kultúrotthonok, kultúrcsoportok munkájában, mert félnek a nacionalizmus vádjától. Hátrányos helyzetük joggal sérti őket, mert túlnyomó többségük mind a mezőgazdaságban, mind a bányászatban kiválóan dolgozik. A Komárom megyei Baj községben például 9 sztahanovista német bányász lakik, német kisparasztok alakították a hartai (Bács megye) termelőszövetkezetet stb. A