Kecskeméti testamentumok II. 1768–1781 - Forrásközlemények 5. (Kecskemét, 2003)

BEVEZETŐ

Előszer. Minthogy a tisztelendő páter piaristák, amely szőlőm vagyon, annak megvételire és magamhoz való váltására jóakarattyokbúl minden interes nélkül adtak volt nékem bizonyos számú pénzt, mellyet egyszer is, másszor is megfizettem ugyan, mindazáltal húsz Rhenes forintokkal mai napig is tartozom azon tisztelendő páter piaristáknak, mellyeket nemrégiben vettem föl, arra való nézve az egész szőlőmet hozzá tartozandó eszközekkel s edényekkel együtt, egy legjobbik kádon kívül, hagyom és testálom a tisztelendő páter piarista atyám uraiméknak oly conditioval, hogy aminémő adósságaim vannak, s a hova és kinek mivel tartozom azt tisztelendő atyaságuk fizessék le. Azonkívül a több megmaradandó részért miséket szolgálván az én lelkemrül, Istenben boldogult Domokos Agnis és Kováts János lelkeikrül is megemlékezzenek, és el ne felejtkezzenek. Másodszor. A méltóságos földesuraság részire (hogy a törvényünk szokása szerént cselekedjek) hagyok 8 fr., idest nyolc Rhenes forintokat, mellyeket is a tisztelendő páter piaristák fizessenek meg a szőlőmbűi. Harmadszor. Az első punctumban említett jobbik kádamat hagyom Domokos Ferenc sógor uramnak. Negyedszer. Mivel Papp Mihálnénak házánál eddig beteges állapotban jó gondviseléssel vala Pap Mihálné minden cselédivel hozzám, azért annak is hagyok két abroszt, két vánkost, egy törűközőkendőt, egy ládát, egy derékalyat és tíz forintokat, mellyeket is tisztelendő páter piaristák fizessenek meg a szőlőbűi Pap Mihálynénak, ha ezután is oly gondviseléssel lészen hozzám. Ötedszer. Vagyon egy mentém és egy pár csizmám, ezeket adjék el, és oszszák az ispitálban a szegények számára az árát. Hatodszor. Csizmadia Jánosnénak még a megboldogult Domokos Ágnes feleségem adósodott tíz forintokkal, mellyeket még ekkoráig meg nem fizettem, azért azokat is a szőlőbül a tisztelendő páter piaristák fizessék meg. Nemkülönben azon szőlőbül ugyan páter piaristák vendégfogadós Herczeg Józsefnek fizessenek tizenegy forintot és egynehány krajcárt, mellyekkel is tartozom. Hetedszer. Ugyanazon szőlőbül tisztelendő páter piarista atyám uraimék, ha halálom történik, tisztességes temetésemet tegyék, kívánom. Mindezekrül adván végső akaratom szerént ezen testamentális levelemet az jelenlévőkkel erősítettem. Die 13-a Április 1768. Coram me Francisco Virág judicialiter exmisso. Surányi István + manu scribentis. Coram me Francisco Domokos. Coram et per me Martino Banó m. p. A hátlapon azonos írással: 1768. 13-a Április. Surányi István testamentoma. Eltérő írással a következő jelzet található: Fasc. 1. No. 18. 1768. Kétlapos irat, másodpéldány.