Kecskeméti testamentumok II. 1768–1781 - Forrásközlemények 5. (Kecskemét, 2003)
BEVEZETŐ
KISS GYÖRGYNÉ, BORBÉLY ÖRZSÉBET TESTAMENTUMA 1772. július 29. Én körösi Borbelly Ersébeth Kis György uram hitvestársa ép és egészséges elmével lévén, teszek ilyen rendelést kéféle gyermekeim között. Először. Amely házat néhai Borbelly Gergely első urammal csináltunk, míg az a ház el nem adódott, azon engemet illető házbeli jussomba adtak 120 fltokat, amely százhúsz forintokbul Borbelly Éva leányom kiházasítására költöttem el 30 fltokat. Ismét néhai Borbelly Gergely uram 16 for. régi adósságát kifizettem ugyanazon 120 fltokbul. Másodszor. Borbelly Éva leányom árváinak hagyok 20 R. forintokat. Harmadszor. Kis György uramtul való két fiamnak pedig az hátralevő 54 forintokat hagyom.. Negyedszer. Özvegységemben az reformata eklesiahoz való coquaságommal szerzettem 42 forintokat, amely negyvenkét forintokat attam az uram gulyássának interesre, amely említett gulyás tolvajságáért felakasztatott, és az fellyebb említett negyvenkét forintokban egy borjúnál egyebet nem adott, amely borjút tehénnek felneveltem, és ennek első fiát ismét addig neveltem, míg Döme Péterné leányom szopós fiával tőlem a tehenet el nem hajtaná. Az említett tehénnek pedig, tudniilik, az melyiket a gulyás adta borjú korában, annak attul az időtül fogva való csekély tenyésztésit mint magam saját keresményemet hagyom Kis György uramtul való két fiaimnak. Actum Kecskemetini, anno 1772. die 29. Julii. Jelen voltak testamentumtételkor: Dugár Péter, Nagy András, város polgá Deák István m. p. A hátlapon más írással: Kiss Györgyné, körösi Borhely Erzsébet testarnentoma de anno 1772. die 29. Julii. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: Fasc. 1. No. 20. 1772., No. 26. Egylapos irat, másodpéldány. 162. MESTER ISTVÁN TESTAMENTUMA 1772. szeptember 1. Copia. Én, Mester István az Istennek látogatási között lévén, minekelőtte meghalnék, míg ép elmével vagyok, kívánok kevés javacskáim felől ilyen rendelést tenni, úgymint: l-o. Házi örökségemet hagyom a két fiamnak úgy mindazonáltal, hogy feleségemnek, Huszár Juditnak mindaddig, míg az én nevemet viseli, azon bérben levő ház, mely az utca felől vagyon, kamorástul együtt birtokában maradjon. Hahogy pedig férjhez megyén, maradjon az is a fiaimra által. 122