Kecskeméti testamentumok I. 1655–1767 - Forrásközlemények 4. (Kecskemét, 2002)
1. SZABÓ MIHÁLY TESTAMENTUMA 1655
Ha pedig Isten halálomat rendeli, egy tehenet haza hozassanak, azt levágják az torra, és az szegényeket étessék belőle. Kinek is nagyobb bizonyságára testamentom tételemnek jelen lévén: nemzetes, vitézlő Horvát Tamás úr, becsületes Ferenczi Gergely úr, becsületes Simon János úr, íródeák pedig lévén Szabó István. Anno 1732. die 22. Mártii. [Más írással:] Confirmáltattanak ugyanezen punctumok feljebb spesificalt napban ilyen böcsületes személyek előtt akkor is. Istenünk látogatása betegségben lévő Nagy András atyánkfiátul azokon az 30 forintokon kívül, amelyeket adott ő kegyelme Deák Ferenc sógorának, mivel azon 30 forintokat hattá az mellette lévő két öccsének. Voltának ilyen böcsületes emberek ezen confírmatioban úgymint nemes és nemzetes Kamarás János úr, Jászsághi Szabo Mihály és Csala Ferenc. A 4. oldalon eltérő írással: Nagy András testamentum levele, ill. N. A. testamentuma. 1732. Pár. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: No. 18. 1732., Fasc. 1. 1732. Kétlapos irat, korabeli másolat. 76. SIMON ERZSÉBET TESTAMENTUMA 1732. december 10. Én, Simon Erzsébet az Istennek látogatásábul súlyos betegségben lévén, testálok eképpen, úgymint a lelkemet ajánlom az élő Istennek, és testemet pedig az ő anyjának a földnek. Az Istennek pedig nekem adatott javaimbul mise mondására tíz máriást. Az öregebbik leányomnak hagyok avval együtt, akit már adtam egy tehenet, két fiával, a kisebbiknek hagyok egy tehenet öregyed (sic!) magával, de úgy, hogy a szőlőből részt ne várjanak. A férjemnek és a két fiamnak hagyom a szőlőt és negyed magukkal való marhát. A kék szoknyát adják el és az árát mise mondásért. A menyemnek a mentémet hagyom, a pőrke unokácskámnak hagyom a zöld szoknyámat. Testáltam ezen böcsületes emberek előtt, úgymint Csizmadia János, és Sörös Márton és Hídvégi Gáspár uraimék előtt. Anno 1732. december 10. A hátsó oldalon más írással: Simon Erzsébet. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: No. 16. 1732., Nro. 16. Egylapos irat, korabeli másolat.
