Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben - Forrásközlemények 3. (Kecskemét, 1998)

Bevezető

(korlátozott módon) némi gondozására. Az újonnan szervezett szlovák, bunyevác, tagozatokban a kötelező magyar nyelv tantárgyként való tanítása váltott ki ellenérzést."

35 A Vallás- és Közoktatási Minisztérium az állandósult létszámhiányt áthelyezésekkel igyekezett enyhíteni. Megpróbálták megteremteni a nemzetiségi iskolákban tanítók anyagi érdekeltségét is, ezért 1941-től az itt tanítók fizetésükön túl jutalomszerű juttatásban is részesültek. A magyar nyelvű tanítók számára nyári továbbképző, illetve évközi nyelvi tanfolyamokat szerveztek idegennyelv tudásuk elmélyítésére.

36 Mindezek azonban az ismert okok miatt nem hozhattak gyors, és látványos eredményt. A két világháború közötti időszakban a magyar kormányoknak a nemzetiségi népoktatás kérdéséhez való viszonya - mint ahogyan azt a fentiek is tükrözik ambivalens volt. A különböző időszakokban meghozott rendeleteket nem annyira a kisebbségek jogos igénye, mint Magyarország külpolitikai helyzetéből, és törekvéseiből reá háruló kötelezettsége motiválta. A külpolitikai nyomásra tett engedményeket a magyar kormány nem tudta, illetve részben nem akarta elfogadtatni az alsóbb közigazgatási hatóságokkal, ezért húzódhatott több éven keresztül, egy-egy módosított rendelet bevezetése. Sok esetben hiányoztak a végrehajtáshoz szükséges technikai - megfelelő tanítói létszám, iskolaépületek, tankönyvek - feltételek is. Mindezek természetesen nem mentik, de magyarázzák a történteket. * * * A kötetben közzétett forrás együttes, mint korábban is jeleztem, a magyarországi nemzetiségi népiskolák statisztikai adatait tartalmazza. Jelentőségét véleményem szerint - egyrészt a statisztikai fölvétel időpontja, másrészt részletessége adja. Bár a statisztikai adatszolgáltatás a területi visszacsatolások után is folyamatosan működött, egy ilyen teljesnek mondható, sok szempontú adatfölvételt különösen körültekintően kellett megszervezni. Sajnos az adatfölvétel megszervezésére, gyakorlati lebonyolításának körülményeire, a feldolgozás módjára nem sikerült dokumentumokat föllelni. így az összesítések közreadásakor bizonyos dolgokat - pl. a nyomtatványok fejlécében található egyes rövidítéseket, a táblázatban zárójelben megadott számokat - több esetben csak valószínűsíteni tudunk, de minden kétséget kizáróan bizonyítani nem. A területi visszacsatolások befejeződését követően, illetve az 1941-ben újraszabályozott nemzetiségi népoktatás átszervezése érdekében nagy szükség volt egy ilyen jellegű fölmérésre. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba 1942 augusztusa után is folyamatosan terjesztették föl az iskolai tagozat megváltoztatását kérő szülői szavazások jegyzőkönyveit. A szakminiszternek a folyamatos változások közepette nem volt áttekintése sem az igényekről, sem a tényleges helyzetről. Azaz, hogy az adott kisebbségek tankötelesei milyen oktatási rendszerben tanulnak, mennyire előrehaladott a 700/1941. ME sz. rendelet végrehajtása, tehát az iskolák Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a H. világháború idején visszacsatolt BácsBodrog vármegyei területeken 1941-1944. 261. In.: Cumánia. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok évkönyve, Kecskemét, 1986. 257-289. 36 MOL VKM Tanügyigazgatás. 3. tétel.