Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben - Forrásközlemények 3. (Kecskemét, 1998)

Kimutatások a népiskolák statisztikai adatairól - Rutén tannyelvű népiskolák adatai

Az iskola Tankötelesek Tanítók megoszlása tanítási nyelv és oktatási rendszer szerint Rutén nyelvű oktatásban részesülő rutén Rutén tannyelvű tagozat székhelye és közelebbi megjelölése jellege összesen megoszlása anyanyelv szerint 5 Rutén nyelven egyéb nyelven (oktatási rendszer anyanyelvű tankötelesek megoszlása oktatási rendszerek szerint tanítóinak megoszlása anyanyelv szerint száma ZI OC egyéb >> c có > < szerint) tanít >c ró > < Z) tr egyéb Brusztópatak áll 31 31 1 31 1 Bubuliska áll 304 277 7zs 5 304 5 Bukovinka áll 125 118 7zs 2 125 2 Csapolc áll 115 102 13 zs 2 115 2 Cserejóc áll 53 52 1zs 1 53 1 Cserlenő 1 áll 221 211 10 zs 5 221 2 3 Kisrákos áll 101 101 3 101 3 Csernik áll 82 82 2 82 1 1 Deskófalva áll 149 145 4zs 2 149 2 Dolha áll 775 27 594 73 szl 80 zs In 1 10 Iszl 590 2 8 Drágabártfalva áll 391 375 8zs 8ci 7 391 3 4 Dunkófalva áll 137 127 10 zs 1 137 1 Csabina áll 47 42 5n 1 47 1 Dubina áll 118 118 2 118 2 Duszina áll 263 219 44 zs 1 4 241 1 3 Falucska áll 117 105 12 zs 4 117 3 1 Fedelesfalva áll 105 88 17 zs 2 105 2 Felsőhrabonica áll 102 89 4zs 9szl 2 1szl 90 2 Felsőkaraszló áll 160 148 12 zs 2 160 2 Felsökerepec áll 106 8 14 75n 9zs 1 2n 1 1939-től hivatalosan Cserlenó a község neve. A kimutatásban még a korábbi elnevezést használták