A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)

Szabó Kálmánnak a város jegyzőkönyveivel kapcsolatos észrevételei

A tanács nem engedi megrontani a lakosság eddigi egyenlőségét. (1758) A céhekre több újítást is hoznak. Kurtaszékesekre statútumot hoznak ( 1 760) talán ezúttal először ? A szőlőkben lakókat városba rendelik (1757). A tanács maga biztatja a lakosokat, hogy az állattal, kocsis lovakkal nem rendelkező, földjét rendesen nem használó (u.n.) város adománya földek bérlői helyére magukat jelentsék. (1760) Tjk. 1761-1767. év: Jelentősebb adat alig találhatók bennük. Latin nyelven már alig vezetik és 1762-től kezdve egyáltalán nem. Az építkezés szabályozására rendeleteket tesznek, hogy a tűzveszedelmet elhárítsák. Hasonló célból több száz rendelést is hoznak. (1761-1763.) Megépítik a külső (valószínűleg későbbi elnevezése szerint) Kecske vendégfogadót (1762). Az óbesternek is házat építenek. (Lehet, hogy ez volt az úgynevezett Óbesterház). A szőlőben lakókat berendelik a városba (1766). A házakat különböző szempontokból a tizedesek hetenként átvizsgálják (1766). A vásárokban sok tolvajt, csavargót fognak el. Sok parázna személyt büntetnek meg. Pusztapéterit felosztják a szűkösök között (1762). A Sárközy-Koháry periratai szerint ez alkalommal kap lábra nemtelenek közötti adás-vevés. A céhek, többek kőzött gombkötők, borbélyok stb. dolgában többször intézkedik a magistratus. 1 767-1775, évben: Épül a Nagytemplom, óbester-ház, belső vendégfogadó, a kapukban kocsmák. A város árkát, kerítését javítják. A kapusok fizetést nem kapnak. Az ünnepek megülésére a kir. rendeletek szerint, helyi statútumokat hoznak. Több chyrurgust és egy valóságos orvos-doktort vesznek fel lakosnak. A Sárközy-Koháry per előzményei itt találhatók. 1775-1783. év: A város árkai már igen rossz állapotban vannak. Az építkezés szabályosságára ügyel a tanács. A cigányoknak fundust jelölnek be lakásaikra. A földlyukakban, putrikban lakókat ismételten kizavarják lakásaikból.