A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)

Szövegközlés

Tarczali Sámuelnek azon késrésének hogy Hetneki Legényt ne tarthasson, hely nem adhatván, mind azért, hogy attól a mostani rendelesek sem tilalmaznak, mind azért hogy a Publicumnak

1011 szükséges a Legények tartása. Tjk. 1786-71501. - Sz. fv h. 1786. március 24. 11. Tarczali Sámuel mint examinatus chyrurgus,

1012 a többiek ellen panaszolkodván, hogy ámbár examinatusok nem volnának, még is oly kúrákra eresztik magukat, melyek tőllük eltiltattak, mely végre recursust

1013 tévén ezen ns. Vármegye physicusaihoz,

1014 praesentalta

1015 azon instructiot,

1016 melyet az ő regulatiójokra exoperált.

1017 Ez azért Hetneki István előtt felolvastatott, hogy magokat mindnyájan ahhoz alkalmaztassák. Ezen istructio azonban in origine pro directione az archivumba reponáltatván,

1018 in paribus

1019 nekik ki fog adattatni. Tjk. 1783- 1786. 317. -- Szilády K. m. B. LXXII. 1786. Alexovics Joseff (Nyitramegyéből, Tapolcsánról való szappanos mesterlegényt lakosnak beveszik, úgy) hogy egyedül mesterségére támaszkodván, a várost jó gyertyával tárcsa. Tjk. 1786. 322. - Sz. K. h. 1786. április 12. Zsengellér Mihály, mint a Város diszességére vigyázó Strasa mester mellé rendelendő két subáltematusainak

1020 fizetések húszon öt forint 1011 A közösségnek, a lakosságnak. 1012 Vizsgázott sebész, borbély. 1013 Folyamodvány, fellelbbezés. 1014 Orvos, természettudós. Egyetemi végzettséget szerzett, míg a chyrurgus, az érvágásra és kisebb sebészeti műtétekre engedélyt kapó személy valójában csak borbély mesteri képesítéssel, de nem ritkán igen nagy gyakorlati ismeretekkel rendelkezett. 1015 Bemutatta. 1016 Utasítást. 1017 Szabályzatukra kieszközölt. 1018 Eredeti formájában utasításra a levéltárba helyték. 1019 Másolatban. 1020 Alárendeltjei.