A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
BEVEZETŐ
Szabó Kálmántól származó feljegyzésekkel, másolatokkal kapcsolatosan az alábbiakat szükséges még kiemelni. Ő sem publikálásra készítette elő ezt anyagot, hanem tanulmányainak megírásához, szakmai elemzéseihez szolgáltak megfelelő támpontul. Ebből adódóan nem minden alkalommal törekedett a betű szerinti szövegmásolatra. Ugyancsak figyelembe kell vennünk azt is hogy az általa készített kéziratos jegyzetek nagyobb része későbbi gépírásos átiratban maradt ránk. Bár ő rendkívül gondosan másolta ki mindig a számára szükségesnek látott textust, a gépírók olykor nem ismervén egy-egy szó régi írásmód alapján rögzített formáját, ösztönösen is "korszerűsítették' azt, olykor pedig a latin szavakat olvasták félre. Külön gondot jelentett, hogy a gépírók egyáltalán nem törekedtek a hosszú magánhagzók pontos rögzítésére, egyiknél másiknál pedig nem lehetetlen, hogy az írógépe nem volt erre alkalmas, és a kézzel történő kiegészítés, javítás viszont elmaradt. Tehát az egyes szavak, kifejezések nem mindenben követik a korabeli formát, de tartalmuk feltétlenül hitelesnek tekinthető. A latin szavak esetében a helyes forma visszaállítása általában lehetséges volt, de több esetben olyan torzult formák is fellehetők, amelyekkel alig lehet valamit kezdeni. A magyar szavak eredeti formáinak rekonstruálása ezek alapján lehetetlen, mivel az egykori szövegek rögzítői sem voltak következetesek, de az eredeti értelmen nem változtattak. Szabó Kálmántól két intézményben is maradtak fenn feljegyzések. A megyei levéltárban őrzött kéziratai csaknem kizárólag a város egykori jegyzőkönyvei alapján készültek. 16 Tekintettel arra, hogy a XVIII. század végéig Kecskeméten is a polgári perek, és a kisebb büntetőeljárások a tanács hatáskörébe tartoztak, a tanácsi jegyzőkönyvek szövegében bőségesen található a jogszolgáltatással kapcsolatos döntés, határozat. Mivel azonban a korabeli város külső megjelenésére, annak társadalmára, a közbiztonságra, a lakosság szokásaira, gazdálkodására stb. vonatkozóan ezek is elsőrendű források, érthetően bekerültek a szöveggyűjteménybe, nem lett volna célszerű mellőzni azokat a bírói jegyzőkönyvekből kimásolt részeket sem, amelyek forrásértéke vitán felüli. Ezért több esetben az onnan származó jegyzetei is fellelhetők. 17 Külön kell szólnunk a Szabó Kálmán hagyatékaként a Múzeumban őrzött igen jelentős mennyiségű kéziratról, jegyzetanyagról. A sok ezer cédulának csak egy részét jegyezte le Szabó Kálmán, annak jelentős hányada további három-négy kéztől származik. Egy részük ezeknek is gépelt szöveg. E kijegyzéseknek csak egy része készült az egykori jegyzőkönyvek anyagából. A kötet anyagának összeállítása során érthetően csak ezeket vettük figyelembe. Ha nem is Szabó Kálmán jegyezte ki ezek számottevő részét, minden bizonnyal az ő irányításával végezték a másolók munkájukat, mivel csaknem ugyanolyan 16 Jelzete: XV. 37. Szabó Kálmán jegyzetei. A szóvegkózlés során: Sz. K. j. 17 A tanács közigazgatással kapcsolatos jegyzőkönyveiből származó szövegek végén Tjk. jelzés utal a származási helyre, a büntetőeljárás során keletkezett jegyzőkönyvek szövegeit a Bjk. jelzés rögzíti.
