A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)

SZÖVEG KÖZLÉS

vagyon az minemö hasznos szolgalatott vittenek végben Kgls Császár Urunk eö Felségének részerôll kivált keppen valók.

386 Tjk. 1694. III. 53. o. - Sz. K.j. 1694. május 26. (Idegen jobbágyoknak a városba jövetele.) Keglevits Ádám gróf birtokairól különösen Cseke-kátáról, a jobbágyok szétszéledtek s egy részük Kecskemétre jött. A gróf plenipotentiáriusával

307 raüzen a kecskeméti birákra, hogy adják tudtul szökött jobbágyainak, hogy mielőbb visszköltözzenek, bántódásuk nem lesz akkor, sőt "szép szabassággal ajándékozza meg" őket a gróf, ... "a város se ellenkezzék ebben, nehogy meg kelljen búsítani." Tjk. 1694. III. 28. -- Sz. K.j. 1694. június 8. (Regalis decimákat

388 - árendákat - az 1694. esztendőre a budai Cameralis administratió

389 az egész vármegyében ő Felsége számára foglalta le s azon pénzeket a viceispán kezéhez kell szolgáltatni.) Tjk. 1694. III. k. 33. o. - Sz. K. h. 1694. június 27. ... Aratás idején ... az Asszony ember poentusa

390 légyen egy napra másfél Csupor élet

391 egy hétre, az Férfiaké peniglen fel fertály.

392 Az jo buzat nyolczadán aggyák az alab valót alab. Az aratónak napjában 20 pénz a béri ... Tjk. 1694. III. 42. o. - Sz. K. h. 6 Szabó Kálmán megjegyzése: "az udvari kamara kegyelmes reflectiojába ajánlja őket." 7 Rendkívüli hatalommal felruházott gazdasági vezető. 8 Királyi tized. 9 Kamarai hivatal, szervezet. 0 Ebben a formában nem értelmezhető ez a szó, nyilvánvalóan, bér, fizetség értelemben használták. 1 A kenyérgabonát gyakorta nevezték így ezekben az évtizedekben. 2 Ez az eset is dokumentálja, hogy nem a véka vagy a kila negyedrészéről van szó, hisz egy heti bérnek ez igen csekély lenne.