A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
SZÖVEG KÖZLÉS
árváival együtt az mint az házat eladták tall. 27, adassék ki elsőben az egy marha, avagy borjú ára, annak utánna az többi osztasssék négy felé. Úgy is lett, mi előttünk megalkuván, az egy borjúért adtak tall. 4, az többit elosztották négy felé, közöttök lévén igazodásokban Benkő Gergely és István kovács esküdt polgártársaink. Tjk. 1658-1664. 50-51. o. -- Szilády K. m. A. 29-30. o. 1661. november 23. Az mi nemű kereseti volt Sallai Lukácsnénak az catholica ecclesia ellen, az mindenekben annihilaltatott. 190 Melynek derekas kimenetele ilyenképen lett. Ennek előtte elmúlt 1655. esztendőben Cseri András Istenhez készülvén, betegágyában emberséges, szavahihető hites emberek előtt minden javairól testamentumot tött, az kinek mit akar hagyni, elhagyta, az mint az testamentumlevél is bizonyítja, az kiket elhagyókat azokon kivül (birt), mindeneket Isten tisztességére az anyaszentegyházhoz hagyott. Az gyermekének hagyott volt húsz tinót s két meddő tehenet, hogyha az gyermeke meghalna, ez is mind az ecclesiáé lenne; hagyott volt ismét 32 sót az gyermeke táplálására. Ez huszonkét marhákat adtak el kész pénzen Cseki Miklósnak tall. 143, az melynek mindjárt három tallérát adta Sallai Lukácsné anyjának kezében az gyermek mellett való költségre, az száznegyven tallér fenmaradván, attól is adott uzsorát Csáki Miklós Sallai Lukácsné anyja kezében tall. 27, Deák Pál adott tall. 2, Császár István adott tall. 8. Az só ára is Sallai Lukácsné anyja kezében ment, egy sót féltallérban tudván, tett 16 tallért. Cseri András gyermekét tartván Sallai Lukácsné anyja, nem úgy mint idegent, hanem mint lányának gyermekét, unokáját négy esztendők alatt; az gyermek megholt, azonban az asszony is megholt, Sallai Lukácsné anyja; annakutánna költött el Sallai Lukácsné az derék pénzből 46 tallérokat, melyet nem akarván szenvedni az ecclesia, kerestek Sallai Lukácsnén, nemcsak azt penig, hanem az pénznek az derekát is, valamint az testamentum tartotta; Sallai Lukácsné is kereste az anyjának gazdálkodását. Az mi törvényünk azt találta. Sallai Lukácsné anyjának dajkálkodása az felyül megemlített summás pénzekből bőséggel s felettéb is kitölt minden költségekkel együtt, még reá sem menne, de mivel az ecclesia kegyes jóakaratját mutatja hozzá, az kik elköltenek uzsora, só ára és derék pénzbeli 46 tallér is, azt többé Sallainén nem keresik, csak az többit adja meg. Minekokáért ennek előtte fizetvén Sallainé az ecclésiának 36 tallért, még restai 62 tallér, ezt is tarozzék megfizetni s azon túl köszönje meg az ecclésiának hozzá való engedelmességét s jóakaratját. Ez törvénytételben voltának jelen körösi Nyíri Miklós, Czirják Dömötör; czeglédi Kovács János, Singelyért István; szentlőrinczi Szekeres János, Magó István, Szentkirályi Székely Máté és Tót Mihály uraink. 190 Megsemmisítették.
