A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)

BEVEZETŐ

Hangsúlyozni kell itt is, hogy Hornyik ezeket a feljegyzéseket nem kívánta publikálni. Csak az eredeti jegyzőkönyvek pusztulása után váltak ezek rendkívül fontos forrássá. Mindezt feltétlenül figyelmbe kell venni a szövegezés, a központozás és az egyes szavak helyesírásának elbírálása során. Egyébként Hornyik, ha szükségét látta igen gyakran betű szerint is rögzített hosszabb szövegeket is, mégha ez fárasztó és időigényes volt is. Ezek a részek csaknem egyedüli források a XVI. század végi azon "helyesírásnak", írásmódnak, amelyet vidékünkön használtak. Bár nem lett volna teljesen felesleges, terjedelemi okokból semmiképpen sem gondolhattunk arra, hogy a Hornyik-kötetekben fellelhető jegyzőkönyvi szövegeket itt is közreadjuk, mivel ezek a munkák egyre inkább könyvritkaság számba mennek.

13 Remélhetőleg reprint formában mihamarabb kiadóra találnak ezek a kötetek. A másik igen jelentős forrásanyagot Szilády Károly könyvtáros feljegyzései szolgáltatják. Másolatainak egy kötete az 1656-1664. évi jegyzőkönyvek anyagából készült. A kiváló történeti érzkékkel rendelekező könyvtáros igen szerencsésen emelte ki azokat a témákat, amelyek a város lakosait és annak vezetői leginkább foglalkoztatták ezekben az években. Csak sajnálni tudjuk, hogy nem jutott több ideje további pótolhatatlan forrásanyag megmentésére.

14 Lényegesen terjedelmesebb, két kötetet kitevő anyag az a további másolata, amit a XVII-XIX. század közötti jegyzőkönyvekből, levelekből és egyéb dokumentumokból gyűjtött össze. Ebből az ugyancsak rendkívül hasznos, sok esetben kuriozitás iránti érzékét is bizonyító gyűjtésből érthetően csak a jegyzőkönyvekből kiemelt részeket vettük be ebbe a kötetbe.

15 Célszerű utalni arra, hogy Szilády Károly másolataiban általában gondosan követi az eredeti írásmódot. Rögzíti a szövegolvasattal kapcsolatos bizonytalanságokat is. Csak igen ritkán található eltérés az általa és Szabó Kálmán által kimásolt szövegek között. További rendkívül fontos forrásnak bizonyult Szabó Kálmánnak, a kiváló néprajzi kutatónak kijegyzései, másolatai. A történeti néprazj jeles művelőjének az egykori jegyzőkönyvekből készített igen bőséges feljegyzéseit részben azért érdemes közzétenni, mivel szakmunkáiban az ezekben fellelhatő adatoknak csupán töredékét rögzítette, részben pedig azért, mivel sok olyan feljegyzése maradt fenn, amelyek felhasználására nem is keríthetett sort. 13 néhány esetben indokoltnak látszott viszont egy-egy statútumra, vagy egyéb olyan szövegre , amelyik közérdekű volt legalább egy-egy regeszta erejéig utalni. 14 IV. 1504. a/ A forrásszöveget követő jelzeteknél erre a Szilády K. m. (másolatai) A. kitétel utal. A kötet utolsó lapjait más kézírás tölti ki. 15 XV. 22. Szilády Károly könyvtáros kecskeméti vonatkozású feljegyzései. A szövegközlések alatti jelzetei: Szilády K. m. (másolatai) B. Bár terjedelmi okok miatt a könyvkötő két önálló kötetre választotta szét az anyagot, annak tartalomjegyzéke egységes anyagként, egy kötetként kezeli az egész szöveget. Annak ellenére, hogy csak az egyes témákat jelölik a Szilády által használt római számok, megmaradtunk a tájékozódást nyújtó eredeti forma mellett, mivel a kronológiai jelölések minden alkalommal biztos eligazítást nyújtanak.