Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
1 a kapcsolata, hogyan szervezi az ifjúságot stb. Egyszóval teljes és mindenre kiterjedő környezettanulmány készítését várták az egyházügyi előadótól. Azt is tudjuk, hogy asszonyokat szerveztek be, akiknek az volt a feladatuk, hogy elsőáldozásra készülő gyerekeket figyeljenek meg.39 A harmadik tényező, amely jelentősen befolyásolta a hittanra járók számát a félelem légköre volt. A „félelmi buborék” persze az egész társadalmat áthatotta, nemcsak a diákságot. Az állandó harc, az ellenségképzés általános volta a kommunista diktatúra velejárója, szerves része volt. Szándékosan nem írok terrorról, attól függetlenül sem, hogy ismerjük a kommunista párt politikáját és nem létező erkölcsi normáit, de általánosiskolás-korú gyerekek, és középiskolás-korú diákok esetében talán mégsem lenne ildomos terrorról beszélni. Viszont a félelem meghatározó volt. Egy dátum nélküli irat - amely a református levéltár őrizetében található - szerint a hittanról való lemorzsolódás egyik oka éppen a félelem volt, a népi kollégiumba járók nagy része a félelem miatt nem járt hittanra.40 Néhány hangulatjelentést is olvashatunk a levéltári források között, ezekből pedig kiderül, hogy a párt emberei mindenüttjelen voltak, és mindenről tudósították a vezetőket. Egy olyan korban, amely megalkotta és megtapasztalta a „csengőfrász” fogalmát, talán mégsem kell részletezni az egyébként nagyon nehezen leírható általános félelem érzését. Azonban a mechanizmusnak része, méghozzá elengedhetetlen része volt attól függetlenül, hogy klasszikus írott források alig-alig szólnak róla. Az 1956-os esztendő őszi eseményei után új erőre kapott a hitoktatás, a református felekezetű diákok egyre nagyobb számban jelentkeztek hittanra. 1956 szeptemberében 172 református növendék jelentkezett, 99 lány és 73 fiú. Az őszi események után ez a szám 858 főre nőtt. 400 fiú, és 458 lány deklarálta, hogy részt kíván venni az általános iskolai hitoktatásban. A növekedés megdöbbentő, és világosan jelzi, hogy az eltiporni kívánt vallásos hitet nem lehetett egyik napról a másikra kiirtani egy társadalomból csupán erőszakos eszközökkel. Gimnáziumok esetében 223 fő jelentkezésről van tudomásunk (65 fiú és 158 lány). Az adatok persze azt is jelzik, hogy nagy valószínűséggel olyanok is a hitoktatás felé fordultak, akik korábban nem.41 A jelenség nem új keletű, hiszen már Szerb Antal leírta 1919-ben, hogyan vált egyik napról a másikra keresztény-konzervatívvá a korábban radikálisan baloldali, részben ateista nemzet.42 _______________________________ADALÉKOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI HITOKTATÁS HELYZETÉHEZ AZ 1950-ES ÉVEKBEN 39 MNL BKML XXIII. 2. a. 0047/1953. 40 KREL EK1 165/1950. 41 KREL Presbiteri jegyzőkönyvek 1946-1958. 1957. szeptember 15-i ülés. 42 Szerb Antalt idézi ROMS1CS Ignác, 2002. 136. 439
