Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

Kemény János

VII. Asványgyűjtemény:

a) ásványok 823 ”,

b) ásványtani mikroszkópi készítmények 9 ”,

c) vegyes (a vas kiolvasztása és feldolgozása) 98 ”,

VIII. Kőzetgyűjtemény:

a) kőzetek 81 ”,

b) kőzettani mikroszkópi készítmények 22 ”,

IX. Paleontológiái gyűjtemény: 988 ”,

X. Régiséggyűjtemény: 112 ”.

A dr. Hollós László-féle természetrajzi gyűjtemény tehát összesen 4949 darabból állt, amely 2059 korona értéket képviselt, míg a Dékány- éremgyűjtemény 1651 darabja ekkor 839 korona 34 fillért ért.184

Az ifjúsági és a tanári könyvtár Ifjúsági könyvtár

A tantestület átlátva azt, hogy az ifjúság kárára szolgál, ha nem neki való olvasmánnyal tölti az idejét, másfelől a fejlődő ifjú elmének a szoros tanulás mellett szüksége van mulattató olvasmányra is, emellett a fennálló tanterv a felsőbb osztályokban rendszeres magánolvasmányt követel, ezért a tantestület ifjúsági könyvtár felállítását határozta el. Nehogy ennek a könyvtárnak a használata esetleg a komoly tanulmányoktól vonja el az ifjúságot, ezért csak azok a fiatalok kaphattak hetente egy kötet könyvet, akik az iskolai kötelességeiknek teljes egészében eleget tettek. Akiket az ellenőrzési értekezleten hanyagság miatt megróttak, azok az ifjúsági könyvtárat mindaddig igénybe nem vehették, amíg a legközelebbi érdemjegyosztás alkalmával kielégítő eredményt nem tudtak felmutatni.

Az ifjúsági könyvtár felállítására a tantestületnek, az ifjúság pénzadományainak, valamint a tanügyet támogatók könyvajándékainak felhasználásával került sor 1879. január végén. A beszerzett könyvek egy részét a felsősöknek, másik részét az alsóbb osztályokba járó tanulóknak a használatába bocsátották.

184 KMKÁF 1913-14. évi értesítője. 1914. 67-69.

88