Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
Kemény János 30. 1905/1906. 208 100 36 17,30 31. 1906/1907. 202 100 39 19,30 32. 1907/1908. 198 100 43 21,71 33. 1908/1909. 196 100 43 21,93 34. 1909/1910. 206 100 45 21,84 35. 1910/1911. 206 100 50 24,27 36. 1911/1912. 179 100 41 22,90 37. 1912/1913. 185 100 47 25,40 38. 1913/1914. 193 100 46 23,83 A fenti táblázat adatai azért csak az 1876/77. tanévtől kezdődnek, mert az 1870/71. tanévtől induló alreáliskolai értesítőkben a tanulók vallását még nem mutatták ki. Erre csak az 1876/77. tanévtől került sor. Ekkor még „mózes vallásúnak” voltak ezek a tanulók feltüntetve. Az iskolai értesítőkben először az 1889/90. tanévtől szerepelt az „izraelita” megnevezés. A táblázat 1876-tól 1912-ig az összes tanulói létszámot adja meg a tanév végén, az értesítők adatai alapján. A vizsgált utolsó két tanévben, 1912-1914 között, az osztályvizsgát tett tanulók számát közük az éves értesítők. A kecskeméti főreáliskolában tanuló zsidó ifjak száma az 1905/06. tanévben volt a legalacsonyabb, 17,30%, míg a legmagasabb az 1892/3. tanévben, ekkor 39,89% volt. Ezekből az adatokból következően a zsidó tanulók száma az össznépességen belüli 4,1-5,0%-os arányukhoz képest igen magas, négykilencszeres értéket mutat, ha 4,5%-os átlagértéket veszünk alapul! Ez a zsidó tanulók erős túlreprezentáltságát jelzi a magyar népességhez viszonyítva. A táblázat számai egyrészt azt is bizonyítják, hogy a zsidó népesség körében ez az iskolatípus igen népszerű volt, másrészt azt, hogy az ehhez a vallási kisebbséghez tartozó szülők képeseknek is bizonyultak az iskoláztatással járó komoly költségek viselésére. Az a zsidó tanuló, aki elkezdte az iskolát, nagy valószínűséggel sikeresen be is fejezte azt az érettségi vizsgával. A jól tanuló diákok egy része is a körükből került ki. A zsidó tanulók száma a főreáliskola osztályaiban rendkívül változatos képet mutatott a kutatás során. Többször is előfordult, hogy egyes osztályokban egyetlenegy zsidó tanuló sem tanult (L. pl. az 1880/81. tanévben az V. osztályt: 11 főből egy sem; az 1881/82. tanévben a VI. osztályt: 12 főből egy sem; az 1882/83. tanévben a VII. osztályt: 8 főből egy sem stb.), de előfordultak olyan esetek is, amikor 50% (pl. az 1875/76. tanévben az V. osztályban 18 tanulóból 9 fő, az 1885/86. tanévben az I. osztályban 22 tanulóból 11 fő), sőt 70% (pl. az 1890/91. tanévben a VI. osztályban 10 tanulóból 7 fő) volt a számuk! 70
