Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
A létszámcsökkenés másik okát Habina János a reáliskolával szemben tanúsított közönyösségben vélte megtalálni. Állítását számokkal próbálta igazolni. A helyi tanulók száma az összlétszámnak csak a 39,2%-át teszi ki, ezzel szemben az alvidéki németek, románok, szerbek, akik a magyar nyelv elsajátítása miatt keresik fel Kecskemétet, az ifjúságnak 35,7%-át teszik ki, míg a többiek a maradék 25,1%-ot. A közölt adatok tehát azt mutatják, hogy a főreáliskola tanulóinak több mint a fele nem helyi származású, ami egyúttal a kecskeméti közönségnek az intézet iránt tanúsított csekély érdeklődését is bizonyítja, illetve nem kellő tájékozottságáról tesz tanúságot. Pedig a helyi reáliskolának a magyarság szempontjából is fontos missziója van. Másrészről a városnak sem mindegy, vajon van-e reáliskolája vagy nincs. Sajnálatos módon egyes városok nem pártolják annyira ezeket az iskolákat, mint azt saját jól felfogott érdeküknél fogva kellene. A helyi reáliskola fenntartása az államnak évente 22 750 forintjába kerül. A kecskeméti tanulók szülei gyermekeiket a technikai pályákra előkészíthetik azáltal, hogy csere útján a német nyelv elsajátítása végett német vidékre küldik, a sok vidéki tanuló pedig gazdasági szempontból előnyös a városnak. Amíg három-négy évvel ezelőtt csere útján német vidékekről tömegesen keresték fel a kecskeméti reáliskolát, addig az utóbbi években ez a csere- kapcsolat a minimálisra szűkült. Ennek okát Habina János tanár abban látta, hogy a cseregyermekek nagy része nem részesült abban a bánásmódban, mint kellett volna, ám ennél is sokkal nagyobb baj az, miszerint „a csereközvetítés üzérkedéssé fajult”, ennek pedig az lett a nem kívánatos következménye, hogy a cserét keresők nagyobb része elmaradt. Emiatt a csereügyet szabályozni kellene. Ez a feladat a városi hatóságra vár, amely néhány évvel ezelőtt az alvidéki vármegyékbe felszólításokat küldött szét csereügyben, miért ne tehetné meg ezt most is, feltéve, ha a csereügyet rendezik, mert ez az ügy rendezetlen állapotában a fő oka a reáliskolai tanulók létszámcsökkenésének. A tandíj Kecskeméten igen magas, de a VKM ebben a tekintetben a legnagyobb körültekintéssel járt el, mert felmentette e díj fizetése alól mindazokat a tanulókat, akiket folyamodványuk alapján a tantestület felterjesztett.96 A kultuszkormány 1887. április 3-án elrendelte a latin nyelv reáliskolákban való rendkívüli tanítását az V. osztálytól kezdve. A kecskeméti főreáliskola 1887/88. tanévben hasztalan kérte a latintanfolyam rendszeresítését, pedig azt a VKM több vidéki reáliskolánál elrendelte. A minisztérium engedélye csak az 1888/89. tanévben, 34 099/1888. VKM szám alatt érkezett __________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 96 „Egyleti és társadalmi élet. Intézetek. - A reáliskolai tanulók apadásának kérdéséhez”. Kecskeméti Lapok, 1885. október 11. (XVIII. évf. 41. sz.) 3. 67
