Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
I A cikkíró a kemény követelések tudatában is állítja, örülni kell a leiratnak, mert az alkalmat nyújt a tárgyalások és az alkudozások megkezdésére. Kifejezi azon reményét, hogy a város vezetése a városi érdekeket szem előtt fogja tartani, és nem lesz szűkkeblű a reáliskolával szemben, de tékozló sem a városi javak tekintetében.65 Kecskemétet 1911. július 8-án erős földrengés rázta meg. A földrengés az intézet falait is jelentősen megrongálta. Mivel a javítási munkák még egész szeptemberben folytak, ezért a főigazgató 1684/1911. számú rendeletével megengedte az iskola megnyitásának elhalasztását.66 A földrengés felgyorsította az új főreáliskola építési ügyét. A VKM, amely eredetileg 100 000 koronás hozzájárulást kívánt a várostól, nemcsak erről az összegről, hanem a város által megajánlani szándékozott 50 000 koronáról is lemondott az 1911. július 8-i földrengés okozta károk miatt. Csupán annyit kért, hogy a város minél hamarabb jelölje ki azt a 3200 négyszögöles telket, amelyet az új reáliskola számára megajánlott, lehetővé téve ezáltal a minisztérium végleges hozzájárulását. A költségek már a jövő évi büdzsében benne lesznek, úgy, hogy másfél éven belül az új épület el is készülhet. Az új reáliskola egyemeletes lesz, vasbeton és rabicfalakkal, könnyű kéményekkel, rugalmas vastartókkal, és a legnagyobb biztonságot fogja nyújtani esetleges későbbi földrengésekkel szemben.67 Az új reáliskola építési ügyéről 1911 augusztusában született végleges döntés. Az építéshez szükséges 200 000 koronát felvették a költségvetésbe, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a város ajánlatát nemcsak elfogadta, hanem az elemi csapásra tekintettel végleg lemondott minden pénzbeli hozzájárulásról. A Kecskeméti Lapok cikkírója szerint nemsokára várható az a miniszteri leirat, amely felszólítja a várost, hogy az új szabályozási tervek alapján jelölje ki az új reáliskola részére az ígért és elfogadott 3200 négyszög- öles telket.68 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1911. augusztus 19-i leiratában arról értesítette a kecskeméti városvezetést, hogy a főreáliskola építési költségeihez kívánt 100 000 koronát a földrengésre való tekintettel elengedi, és nem kívánja a városi közönség pénzbeli hozzájárulását sem az építkezéshez.69 __________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI-ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 65 „A főreáliskola épülete”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. április 29. (XLIV. évf. 100. sz.) 1. 66 KMKÁF 1911—12-dik évi értesítője. 1912. 19. 67 „Napi hírek. A reáliskola...”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 23. (XLIV. évf. 171. sz.) 4. 68 „Napi hírek. Az új reáliskola...”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. augusztus 13. (XLIV. évf. 189. sz.) 4. 69 „Napi hírek. - A főreáliskola”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. augusztus 19. (XLIV. évf. 193. sz.) 3. 53
