Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
vendégek saját szemükkel győződtek meg arról, hogy a főreáliskola épülete alkalmatlan a növekvő számú tanuló befogadására, sőt más tekintetben is kifogásolható.59 A Kecskeméti Lapok publicistája szerint az állam már régóta szerette volna a főreáliskola rozzant, sok tekintetben hasznavehetetlen épületét új és a célnak megfelelő iskolaépülettel felcserélni. A város 1904. május elején nem vonakodott ettől az elvárástól, de az alkudozások a hozzájárulás mértékét tekintve már régóta folytak az állam és a város között. A kérdés most azért vált aktuálissá, mert ősszel a törvényszék elfoglalja a számára épített Rákóczi úti új palotát, és a mostani épülete üres lesz. A városi tanács tehát átírt a főreáliskola vezetőségének, hogy megfelelő átalakítások után hajlandó lenne-e az intézetet ide átköltöztetni. A főreáliskola vezetőinek a csere ellen elvi kifogásuk nem volt, csak a mostani telek bővítését és az épület megfelelő átalakítását szerették volna elérni. Ehhez azonban a szakminisztérium hozzájárulását is meg kell szerezni.60 A Kecskeméti Lapok 1904 júniusában ismételten új reáliskola építéséről írt. Mint írja, évek óta folyik a két fél - az állam és a város - között erről a tárgyalás, de megegyezni nem tudtak. Hol az állam kért sokat, hol pedig a város ígért keveset, s ez idő alatt a régi rossz épületnél már félni kell a leszakadástól. A városi tanács most úgy kívánta megoldani a problémát, hogy kisajátítja azt a négyszöget, amelyet a Dréher-féle sörtelep, a Szücs-féle ház, és a dr. Kecskeméti háza képeznek. A négyszög elejét parkosítja, kibővítve ezáltal a Gyenes teret, a többire pedig az új reáliskolát építteti fel. Az államtól kárpótlás fejében 200 000 koronát kér.61 A főreáliskola épületét 1908. május 24-én 10 óra 3 perckor erős földrengés rázta meg. Május 28-án délelőtt 9 óra 22 perckor az előzőnél is erősebb földrengés volt, de az oktatást egyik sem zavarta meg, mert az első esetben vasárnap, a második alkalommal pedig áldozócsütörtök ünnepe volt. A földrengések repedéseket, cserép- és vakolathullást okoztak.62 Báró Barkóczy Sándor dr. miniszteri tanácsos 1910. február 17-én látogatta meg az intézetet. A tanári kar munkájával elégedett volt, de az iskolaépület állapotát nem találta kielégítőnek, ezért személyesen tette meg a kezdeményező lépéseket az új iskola építése érdekében.63 ___________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 59 KMKÁF 1900/1-dik évi értesítője. 1901. 44. 60 „Helyi hírek. Május 2. - Új reáliskola”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1904. május 4. (XXXVII. évf. 103. sz.) 3. 61 „Helyi hírek. Június hó 11-én. - Új reáliskola”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1904. június 12. (XXXVII. évf. 136. sz.) 3. 62 KMKÁF 1907/8-dik évi értesítője. 1908. 26. 63 KMKÁF 1909/10-dik évi értesítője. 1910. 3. 51 I
