Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

Összefoglalók

ÖSSZEFOGLALÓK

lemre vitele kísért végig, elérkezve az 1940-es évtized utójára kiépülő diktatúra totalitárius rendszeréig. A tanulmány az események bemutatásán túl, a helyi források tükrében igyekszik megválaszolni a kommunista rendszer mozgatóerőinek több alapkérdését is: miért volt fontos a hatalom gyakorlásának valamennyi aspektusát megkaparintó kommunista pártnak, hogy az oktatás és kultúra anyagi és nem anyagi szféráit egyaránt monopóliumába vonja? Miért kellett a termelési, politikai, jogszolgáltatási, belügyi-karhatalmi korlátlan kontroll mellett a szellemi élet, az oktatás és kultúra felett is kiterjeszteni a pártállam teljhatalmú befolyását? A feldolgozott forrásanyag alapján bemutatott tények, események és a levont következtetések ezen kérdésekre is válaszokat kerestek.

Sóber Péter

ADALÉKOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI HITOKTATÁS HELYZETÉHEZ AZ 1950-ES ÉVEKBEN

Dolgozatomban a hitoktatás kereteinek átalakulását vettem górcső alá. Arra voltam kíváncsi, hogyan alakult az 1950-es években a hitoktatás, egészen pontosan átalakulása. Az 1950 után létrejött kommunista diktatúra egyik alaptétele ugyanis az volt, hogy leszámoljon mindazokkal az erőkkel, amelyek véleményük szerint a hatalmukat veszélyeztetik. így ideológiájuk fundamentuma volt az oktatáspolitika átalakítása és a hitoktatás visszaszorítása.

A kezdeti bizonytalanságok után hihetetlen erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a hitoktatásban részt vevő diákok számát a lehető legkisebbre csökkentsék. Ehhez több eszközt is bevetettek, egyrészt a szülőket folyamatosan győzködték arról, hogy gyermekeiket ne írassák be hittanra, másrészt nem riadtak vissza a nyílt vagy burkolt fenyegetésektől sem. Ez az oktatás szereplőire, tehát a civil tanítókra éppúgy vonatkozott, mint az egyházak képviselőire, lelkészekre és papokra egyaránt.

Az eredmények - a hatalom szempontjából - nem maradtak el. Az 1956. évi őszi forradalomig folyamatosan és megállíthatatlanul csökkent a hitoktatásban részt vevők száma még az olyan településeken is, mint pl. Kalocsa, ami a magyar katolikus egyház egyik jelentős városának számít az aktív hitéletü lakosok arányát tekintve.

476