Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
i nak következményei hosszabb távon jelentkeztek is - már ekkor kiválthatott egyfajta dacreakciót a dunapataji 48-as gazdaelitből. Főképp igaz lehet ez a kerületi mandátum sorsára gyakorolt befolyásukra, ezáltal önnön jelentőségük és súlyuk fenntartására vonatkozóan. __________________NYÍLT TITKOK... - Egy „titkos” parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872) A 103 eltűnt karó és a politikai nyilvánosság... Az 1872-es választást a kerület történetében egyedi és országosan is ritka45 46 központi választmányi döntés is különlegessé tette. A vármegye ugyanis - minthogy arra a hatályos 1848. évi V. te. lehetőséget adott - az Országos 48-as Párt törekvését tulajdonképpen megvalósítva, titkos szavazás mellett határozta el magát. A törvénycikk 32. §-a ugyanis akképp rendelkezett, hogy „a szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével, - s valamint a szavazatok összeszámítása is nyilván történik. ’H6 Azaz nincs kétséget kizáróan lefektetve, hogy a voksolás csakis „élőszóban” történhet, így a törvényhatóság számára egyéb értelmezési lehetőség is nyitva maradt. Vagyis a „nyilván” kifejezést pusztán a választási eljárás nyilvánosságára is lehetett vonatkoztatni. Az elrendelt titkos választás technikailag a következőképen mehetett végbe: „5 láb hosszú pálcikák használtassanak, melyek külön e célra rendelt, egymástól színben különböző, a jelöltek neveivel és jelvényeivel ellátott ládákba helyezendők e/.”47 A 48-asok számára világosnak látszott, hogy a kormányoldal előbb- utóbb keresztülviszi választójogi változtatásait. Ennek megfelelően ellenzéki érdek volt, még a régi keretek fennállásában rejlő lehetőségeket kihasználva, minél több mandátum megszerzésére lehetőséget teremetni. Az alapvetően baloldali elkötelezettségű, a hasonló elveket valló bizottmányt a háta mögött tudó vármegyei tisztikar döntése a megye valamennyi választókerületére vonatkozott. A törekvések világosak voltak. Ahol ugyanis reális esély mutatkozott 48-as jelölt győzelmére, úgy - a potenciális támogatókra bátorítólag hatva - eredményt lehetett remélni a központi „segítségtől”, a (szél)bali elkötelezettségűként számon tartott kerületek esetén pedig biztosítani lehetett ekképp a győzelmet. Csakúgy, mint a már-már „tradicionálisan” a balszél felé 45 SZILÁGYI László, 1997. 176. Hasonló központi választmányi döntésről mindössze Győr, Szabolcs, Heves, Külső-Szolnok vármegye, valamint Győr, Komárom, Eger, Kecskemét, Szatmárnémeti és Gyöngyös városok esetében tudunk. Szilágyi László tanulmányában Szabolcs vármegyére vonatkozóan részletesen tárgyalja az ott zajlott titkos választás előzményeit és eseményeit. 46 1848. évi V. te. 32. § 47 „A képviselő választások ideje”. Sárközi Lapok, 1872. június 9. 6. 457
