Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
Toldi Lóránt Választásokról lévén szó, a korábbi voksolások után újra előkerült a kerületi központ kijelölésének kérdése, élezve a Dunapataj és Kalocsa viszonylatában amúgy is tapintható politikai feszültséget. A megyebizottmányi helyek két község közti arányát és elosztását tekintve is „undorító igazságtalanságot” emlegető Sárközi Lapok végképp időszerűnek tartotta a baloldal által Patajra ruházott privilégiumok megszüntetését. „A választási székhelyek ezen fonák megállapítása a balpárt érdekében történt, hogy mesterségesen szét dobálták a községeket, úgy, hogy saját céljaik elérése végett rajtuk uralkodhassanak. [...] az 5800 lakosból álló Patajról 10 bizottmányi tag van megválasztva a megyére, a 16 300 lakossal bíró Kalocsáról pedig II, holott nekünk háromszor ennyivel kellene ott képviselve lenni,”38 A jogosultak összeírását és a választás körüli ügyek kezelését ellátó vármegyei központi választmány azonban ezúttal sem adott helyt a kalocsai tiltakozásnak, és a választókerületek 1848-ban megállapított struktúráját hagyta meg. Mindemellett a választási előkészületek már-már szokványossá vált kellékei, mint az alkalmi csapszékek megszaporodása, a meglévők forgalmának megnövekedése és a korabeli választási folklór valóságos burjánzása, ismételten felütötték fejüket. A mandátumért versengő pártok kortesei leginkább egymást vádolták az etetés-itatás „alkalmazásával”, a szavazatnyerés ezen módja persze egyik féltől sem volt éppen idegen. A Deák-párti kortesek így ütötték el az ellen erre vonatkozó vádjait: „Polgárok, észen legyetek! Ez nem egyéb szemfényvesztésnél. Soha nem alkudott a józan eszű magyar ember borral, hanem iszik áldomást, iszik hazájáért, felebarátja, követjelöltje, és bírája egészségére. Ha a magyar ember barátkozás, vásár, lakodalom és más ünnepek alkalmával poharazhat,- miért ne ihatnék bort éppen a képviselőválasztáskor? És az olyan undorító tett volna? [...] A múlt képviselőválasztáskor nem itattak baloldali bálokban és összejövetelekben úgy a választás alkalmával Ivánka és Rákóczi egészségére? A legutóbbi megyei bizottsági választáskor nem tartottak lakomát a baloldali főkortesek Dunapatajon?”39 A népköltészet különleges darabjai, kortes versek, rigmusok és dalok szökkentek szárba, amelyek közül néhányat mind a korabeli lapok, mind a néhány évtizeddel később visszatekintő írások megőriztek. A személyek által erősen meghatározott politikai gondolkodást mutatja, hogy nem csak a politikai szimpátia, de az ellenérzések kifejezésének egyfajta kényszere is a jelölteket középpontba állítva vezette az alkalmai poéták tollát. Ráadásul alkotásaik az ellen bosszantását is kiválóan szolgálták. 38 „A választó Polgárokhoz”. Sárközi Lapok, 1872. május 12. 1. 39 „A dunapataji orsz. képviselőválasztásokról”. Kalocsai Néplap 1901. december 15. 7-8. 454
