Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
Sober Péter Tudomásunk van arról az utasításról is, hogy „megfelelő pedagógus” legyen jelen a beiratkozásoknál. Neki nyilván az volt a feladata, hogy rákérdezzen, valóban szeretnék-e vallásos szellemben nevelni gyermeküket a szülők, és miért akarják ezt stb. Ebből kifolyólag Bács-Kiskun megyében mindössze egyetlen pedagógus íratta be saját gyermekét hittanra az 1952/53-as tanévben. A beiratkozásokon jelen kellett lennie az igazgatónak is, aki lényegében az MDP helyi képviselője volt, függetlenül attól, hogy tagja volt-e a pártnak vagy sem. Az igazgató, illetve a beiratkozáson részt vevő pedagógus egyértelműen azért voltak, hogy lebeszéljék a diákok szüleit a hitoktatásban való részvételről. A nap végén az igazgatónak telefonon jelentést kellett tenni arról, hogy volt-e rendzavarás vagy akadályozó, említésre méltó esemény. Általánosságban azt állapíthatjuk meg, hogy eredményes munkát végeztek a népnevelők, mert csak Kiskunhalason 197 szülőt győztek meg arról, hogy a hitoktatás felesleges, így ennyivel kevesebb gyermek tanult hittant Kiskunhalason az 1952-1953-as tanévben. Egy évvel korábban még 786 tanuló kívánt a hitoktatásban részt venni a városban.19 A nyári mezőgazdasági munkák idején megtartott beiratkozási nap több helyen is ellenérzéseket váltott ki. Apostagon például református felekezetű szülők jelezték, hogy az aratási munkák miatt nem volt lehetőségük gyermeküket beíratni, de nem szeretnék, ha gyermekük nem tanulna hittant. Minden valószínűség szerint elég nagy lehetett az ellenállás, mert ősszel, szeptember hónapban pótbeiratkozást tartottak.20 Az apostagi szülők ugyanis petíciót szerveztek, amiben szegénységükkel magyarázták a beiratkozástól való távolmaradásukat, és még azt a mondatot is le merték írni, hogy Jogainktól megfosztva érezzük magunkat."2' Tázláron szintén a szülők követeltek pótbeiratkozásokat.22 Az oktatásnak, mármint a hittan oktatásának általában az oktatási év elején, valamikor október hónap elején kellett volna megkezdődnie. Ennek ellenére sok helyen még október végén sem folyt hitoktatás. A mátételki katolikus pap 1950. november 15-ei keltezésű levelében kérdezte, hogy mikor kezdheti meg a tanítást. Kijelenti, hogy nem kötekedni akar, csupán „a lakosság megbékélését, a tévesen vagy megtévesztően terjesztett híresztelések megelőzését, ill. megcáfolását célzóm mindezzel." Tehát a falvak lakói alapvetően tisztában voltak azzal, hogy a hatalom nem nézi jó szemmel a vallás- oktatást és az abban való részvételt. Végül a legtöbb helyen október végén 19 MNL BKML XXIII. 2. a. 00196/1952. 20 Meg kell jegyezni, hogy a pótbeiratkozások országosak voltak, így minden iskolára kiterjedtek. 21 MNL BKML XXIII. 11. 1100/6-4/1950. 22 MNL BKML XXIII. 2. a. 00196/1952. Hangulatjelentések. 432