Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

válik egyre erőszakosabbá, nyersebbé a hatalomgyakorlás mechanizmusa, melynek révén az új rezsim nemcsak közéleti szerepét tette kizárólagossá, de ideológiája is egyeduralkodóvá vált.

A szovjet minta szerint importált berendezkedés szellemi alapjait, melyek a magyar kulturális gyökerektől, szerves történelmi hagyományoktól, szokásoktól és mentalitástól teljességgel idegen eszmerendszert alkottak, csak az azt hordozó dimenziókon keresztül lehetett meghonosítani: az oktatás intézményi struktúrájának államosításán keresztül, a pedagógustársadalom megfélemlítése, átnevelése vagy megnyerése útján és nem kevésbé a diákság, valamint a szülői közösségek félrevezetése, manipulálása révén. A „múltat végképp eltörölni” zászlaja alatt került sor az antidemokratikusnak bélyegzett polgári értékek felszámolására, a pluralizmus eszméjének eltörlésére, saját elitjének és nómenklatúrájának kitermelésére, továbbá a maradi és „reakciós” egyházak, velük együtt pedig a hitélet száműzésére is. A szekularizáció jelszava mögött a felekezeteket nemcsak az iskolákból zárták ki, hanem kiűzték az iskolán kívüli tevékenységekből, a családi élet színterei közül, a köz- és magánéletből egyaránt. A vallásos hit egyéni és közösségi felvállalását, megélését négy évtizedre szorították vissza a templomok kőfalai közé. Helyébe a Párt saját kultuszának ápolására, legitimációjának igazolására új keletű hagyományokat, ünnepeket, szokásokat alakított ki a munkásmozgalom eszme- rendszeréből. Magasztosnak szánt célokat állított és új példaképeket kreált.

417