Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
J az intenciója a magyar kormányzatnak, különösképpen akkor nem, amikor a gyermek bibliaóráinkat is gyülekezeti termeinkben kell megtartani”331 - olvasható a kecskeméti lelkipásztor püspöknek íródott levelében. A lelkész ebben arra is kitért, hogy a hivatalok az egyház igényeit, érdekeit mennyire semmibe veszik: „a mi érvelésünk semmit sem számit már régebb óta a helyi hatóságok előtt.”332 _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT ■ Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között A népművelés-népnevelés átalakítása A népművelés, népnevelés tevékenysége mindig is az állam által közvetlenül felügyelt terület volt, melyet egy erre hivatott adminisztráció igazgatott. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 132 243/922. III. b. számú rendelete alapján már a két világháború között népművelési bizottságokat kellett felállítani törvényhatóságonként, ennek azonban inkább eszmei jelentősége volt, mintsem gyakorlati foganatja. Egészen a háború utáni ideológiai áthangolás szakaszáig a népművelés kérdése háttérben állt. Kecskeméten 1945. április 20-án hozott a helyi nemzeti bizottság először határozatot egy efféle testület megalakítására vonatkozóan. A népművelési apparátusok feladatkörét a VKM a társadalom iskolán kívüli művelésében jelölte ki, melyet az erre alkalmas intézmények, szervezetek bevonásával kellett végrehajtani. A bizottság tagsága a területileg illetékes tanfelügyelő és a népművelési titkár személyéből, továbbá a népműveléssel foglalkozó, vagy ezen tevékenységbe bevonható szervezetek, továbbá oktatási és kulturális intézmények 2-2 fős küldötteiből állt össze. A testület kiegészíthető volt továbbá olyan közéleti személyiségekkel, művészekkel, támogatókkal, akik munkájuk és társadalmi szerepvállalásuk folytán elismertségre tettek szert. A bizottság vezető tisztviselői a polgármester (elnök), a tanfelügyelő (ügyvezető elnök) és a népművelési titkár (jegyző) voltak.333 A szerv alapvető feladatát az analfabetizmus elleni küzdelem, az ismeretterjesztés pártolása és az ifjúsági egyesületek patroná- lása képezte. Az ezen intenciók mentén életre hívott „Kecskemét THJ. Város Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága” átiratban kereste meg a város polgár- mesterét. Kifejezték, hogy bár a Nemzeti Bizottság határozati úton elrendelte testületük létrehozását, pontosabban újjászervezését, a munka elkezdése még nem volt időszerű. Ennek okait az egyesületi élet elhúzódó éledésével, valamint a népművelés munkatervének és költségvetésének kidolgozatlanságával indokolták. 331 KREL Iktatott iratok. 268/1949. A Kecskeméti református lelkipásztor levele a püspökhöz. 1949. október 6. 1. p. 332 Uo. 333 MNL BKML XVI1. 46. Iktatott iratok. 167/1945. Kecskemét THJ. Város Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága értesítése megalakulásról. 1945. május 8. 1. p. 413
