Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I dologi kiadásainak 10%-át is meghaladta!) Meg kell jegyezni, hogy a közgyűlés a KIE-tanoncotthon támogatására is megszavazott egy további 12 ezer forintos összeget.310 311 312 Az iskolákban fennálló „egyházi reakció” legyőzésére várt volna igazán fontos szerep a Népi Kollégiumok ideológiailag elkötelezett tanulóifjúságára. Az MKP Kecskemét Városi Titkárságának 1948. márciusi jelentése újból felhívta a népi kollégiumok szervezésére a helyi pártvezetés figyelmét, nehogy „a papság és a kisgazda agitátorok munkája nyomán" az eddigi eredmények semmivé váljanak. A népi kollégiumokat - a karitatív, egalitárius propaganda frázisain túllépve - pragmatikus politikai érdekek szolgálatába kellett állítani. Olyan intézményekké kellett válniuk „ahol a kommunista párt jó munkája során kitűnő ifjúsági kádereket tud kinevelni”?" A törekvések sikertelenségére az MKP Pest megyei ifjúsági felelősének ugyanezen jelentésében található egyértelmű utalás. (A népi kollégiumok Í948-at megelőző szervezési-ellátási gondjairól már fentebb szóltunk.) A kudarcot magyarázta, hogy nem kaptak a népi kollégiumok megfelelő figyelmet a pártszervek részéről. így a munkás és paraszti miliőből érkező diákság soraiból egy megfelelő intellektuális nívón álló, a kommunista párt iránt elkötelezett közösséget „kitermelni” a lehetetlennel határos feladat volt: „kommunista diákjaink nincsenek” - olvashatók a jelentésben a kendőzetlen tények - „vagy olyan gyöngék, hogy ezeket nem tudjuk használni, mert a rossz vagy közepes tanuló voltuk miatt nincs tekintélyük.”?'2 Megkerülhetetlen volt a jó képességű diákok és pedagógusok beszervezése is. Ez viszont a gyakorlatban csak a társadalmi osztályelmélet kárára valósulhatott meg. 1948 augusztusában a Kecskeméti Lapok hasábjain olvashatunk a népi kollégiumok felvételi vizsgáiról,313 melynek abszolváláshoz „aránylag erős előképzettség, gyors felfogás és éleslátás” kellett, a cikk szerzője szerint. A felvételre jelentkezők létszáma nem volt túl magasnak mondható, és még így is, a négynapos vizsgasorozaton megjelent 34 „népi származású” fiatal közül mindössze 25 fő felelt meg. Az osztályidegen intelligencia helyébe állítandó kommunista értelmiség kinevelése egyelőre nem sok reménnyel kecsegtette a pártvezetést. A népi kollégiumok kibontakozásának útjában állt még az is, _________________________ OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 310 MNL BKML IV. 1903. a. 234/1947. Kgy. 311 MNL BKML XXXV. 27. 25. ő. e. Az MKP ifjúsági munkájával kapcsolatos jelentés és jegyzőkönyv. Havi jelentés az 1948. márciusi ifjúsági munkáról. Dátum nélküli irat. 2. p. 312 Uo. 313 „Látogatás a Tiborc-kollégiumban, az új népi értelmiség otthonában”. Kecskeméti Lapok, 1948. augusztus 28. (81. évf. 191. szám) 2. p. 407
