Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között A káderjelentés szerint valamennyi felsorolt hivatali dolgozó megfelelt a népi demokratikus, haladó szellemnek, emellett mindannyian munkás-paraszt osz­tályból, egyszerű, vagyontalan családból származtak. Mindössze néhányuk- nak volt némi csekély értékű ingatlana. Kommunista párti tag - ekkor még - nem volt köztük, ahogyan'egyébként a Kecskemét Városi Szabadművelődési Hivatal vezetői között sem. Itt ekkor még egy FKGP-s (Frigyesy Ferenc) és két nemzeti parasztpárti vezetőt találunk. Könnyen elképzelhető, hogy ennek tudható be a nemzeti bizottság 1949. január 24-i ülésén Zalai Sándor bizottsá­gi tag részéről elhangzott vádló hangvételű felszólalás, mely a tanügyigazga­táson a kádergarnitúra lecserélését követelte: „[...] a helyi Tanfelügyelőségen 4 vagy 5 olyan személy dolgozik, akik a reakciónak a legteljesebb kiszolgá­lói.”253 A gyanú bizonyságául Zalai ismertetett a bizottsággal egy levelet, mely a hivatal dolgozói között lezajlottba Népi Demokráciát kritizáló beszél­getésről tartalmazott adatokat. Fehér István elnök javaslatára egy kiküldött albizottság vizsgálta ki az esetet. (A négytagú albizottság tagjai között volt a vád előterjesztője is). Az ügy ennyiben nem állt meg, ugyanis a vizsgálatot követően a nemzeti bizottság hivatalból értesítette a rendőrség államvédelmi osztályát a tanfelügyelőségen folyó „reakciós támadás” tényéről.254 A konklú­ziók szerint teljes egészében megállt a gyanú, miszerint a tan felügyelőségen antidemokratikus kijelentések hangzottak el. Az igazolást nyert cselekmény természetesen ismét szükségessé tette a hivatalnokok politikai felülvizsgála­tát. A tanfelügyelőség kötelékéből a „szürkekabátos barna magas ««’’-ként jellemzett Hajnal Évát, aki az ominózus beszélgetésben a „legszembetűnőb­ben viselkedett”, azonnali hatállyal felmentették. Az „igen jobboldali beállí­tottságú” dolgozókat - köztük Frigyesi Ferencet - folyó ügyeik átadását kö­vetően váltották le állásukból. Vágó Dezső tanfelügyelő titkár elhatárolódott az inkriminált csoporttól, mint kijelentette, „ő nem tartozik ehhez a klikkhez”. Fehér István nemzeti bizottsági elnök ugyanakkor felvetette Vágó felelősségét is a hivatalban történt eseményekkel kapcsolatban, egyben felrótta a személy­zeti ügyekben és éberség terén tanúsított hanyagságát. A megtett intézkedé­sek mellett a bizottság elnöke rosszallással vette tudomásul, hogy az egyik káder, Rakó István esetében túl puha határozat született. Amint megjegyezte, Rakó tovább végezhette „aknamunkáját”, hiszen az áthelyezését követően új munkahelyén, a számára kijelölt iskolában szabadon folytathatta reakciós esz­méinek elhintését. Egy 1949-ből származó kimutatás alapján ismét rálátást 253 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. 19/1949. Jegyzőkönyv a Kecs­keméti Nemzeti Bizottság 1949. január 24-i üléséről. 1-2. p. 254 Uo. Iktatott iratok. 120/1949. Kecskemét, 1949. január 31. 381

Next

/
Thumbnails
Contents