Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között ba, továbbtanuláshoz, kollégiumi felvételhez sem. Emellett egyre komolyabb fegyelmezési gondokról, a deviáns magaviselet eluralkodásáról is számot adtak az óraadó tanárok, papok, lelkészek. Általános jelenség lett a lógás, hanyagság, a „cinikus magatartás, erkölcstelen magaviselet”.242 A hitoktatásról való elmaradás okai között Kovács Bálint a fentebb felsorolt körülményeken túl további tipikus okokat sorolt fel. Ide tartozott a hitoktatásra járó tanulók hátrányos megkülönböztetése, megbélyegzése, kicsúfolása, a hitoktatás és általában a vallásgyakorlás dehonesztálása is. Példaként megemlíti a lelkész, hogy a népi kollégiumba járók „olyan helyzetbe kerültek, hogy nem jöhettek.” Ennek oka a legtöbb esetben a megtorlástól, kiközösítéstől való rettegés volt: „már a gyermekek világába is bevonult a félelem [...]. Ha hittant tanulok, nem mehetek tovább!”. 243 A lemorzsolódás tipikus okaira ugyanitt több példát is találunk. A pedagógiai gimnázium vallásoktatásról elmaradó növendékei színleg a beutazás nehézségei miatt hagytak fel az órák látogatásával, ténylegesen inkább a fenyegetettség érzése állt a háttérben. „A lemaradók 70%-a kifejezésre juttatta, hogy továbbra is szeretne járni, de [...] fél”244 A Honvéd téri Általános Iskola három nyolcadikos diákja a vallásos erkölcs és a szocialista világnézet kibékíthetetlen szembenállását hozta fel indokul.245 Az egyik népi kollégista leány ostobának nevezte hittanra járó, istenhívő társait.246 A hittanórák látogatásának gátja volt a szülői háttér motiválatlansága, „a nemtörődömség, a langymeleg magatartás Istennel szemben”.241 A félelemérzés nemcsak a tanulók, hanem a hitoktató pedagógusok mindennapjainak is része lett. A családlátogatások kapcsán megemlíti a jelentés, hogy a református hitoktatók közül csak egy pedagógus tudott mindenhova eljutni, többségüknél azonban „ kényszerítő okok miatt”24* abbamaradtak a személyes találkozások. Az egyházak elszigeteltsége minden téren bénító erejű lett. Az oktatás „új szemléletű” igazgatása A tanügy helyi szakigazgatási szerve, a Kecskeméti Tanfelügyelői Hivatal, egyben az oktatáspolitika szervező és végrehajtó hatósága is volt. A szervezet működését a háborús összeomlást követően a semmiből kellett talpra állítani, ugyanis 1944 őszén a front arcvonalába sodródott Kecskemétről a lakossággal együtt a tisztviselők és a tanárok is elmenekültek, így értelemszerűen 242 KREL Iktatott iratok. 165/1950. 6. p. 243 Uo. 244 Uo. 4. p. 245 Uo. 5. p. 246 Uo. 247 Uo. 248 Uo. 3. p. 379
