Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence „demokráciaellenes” megnyilvánulások esetén. Az oktatás ügye iránt mélyen elhivatott, közmegbecsülés övezte igazgatónőt nyugdíjjogosultságának megvonásával mentették fel, mely hírt a közvélemény megdöbbenéssel fogadta.218 „Ez az erélyes fellépésünk visszavonulásra késztette a klerikális reakció tevékenységét az iskolákban” - zárta elégedetten az eset ismertetését az MDP titkára. Arra vonatkozóan, hogy követték-e további megtorlások az esetet, és ha igen, ezek milyen mérvűek voltak, kikre terjedtek ki, arra a vizsgált források már nem térnek ki. Összességében megállapítható, hogy a Bethlen Kata Tanítóképző tanárai és diákjai körében lefolytatott eljárások koncepciózussá- gát, politikai szándékait a vizsgálat körülményei alátámasztották. A megtorlások ellenére később is jelentettek kommunistaellenes megnyilvánulásokat a városból. Már a Bethlen Kata Tanítóképző Intézet vizsgálata során is felmerült, hogy az ominózus Mindszenty-ellenes tüntetés alatt más iskolákból is bojkottálták egyes pedagógusok a demonstrációt. Sokan nem vettek részt a felvonuláson, esetenként még a diákságot is hazaküldték, vagy távolmaradásra biztatták.219 1949 februárjában a mezőgazdasági szakiskola több termében a kihelyezett képeket (Rákosi-portrék) megrongálták, át- szurkálták, a falakra pedig „reakciós” jelszavakat írtak. Megjegyzendő, hogy januárban a középiskola kollégiumából kicsapták az osztályidegenek fiait.220 221 Az intézkedés nyomán az érintett diákok körében pánik uralkodott el, mert elterjedt a híre, hogy az iskolából is el fogják őket tanácsolni. A diákszövetség városi vezetősége végül hét tanulót valóban ki is záratott az iskolából: „Ezek többnyire kulákok csemetéi voltak"22' - olvasható a jelentésben. Az üggyel a Függetlenségi Népfront is foglalkozott, mely testület a túlkapásokért az iskola igazgatóját felelősségre vonta. A hitoktatás kiszorítása az iskolákból Az iskolarendszer pártállami felügyelet alá helyezése színleg oktatási szakpolitikai és közgazdasági kérdés volt. Az intézkedések egyik valódi célja azonban az egyházak, illetve átfogóan a vallásosság kiiktatása volt az ifjúság életéből, az iskolai nevelés programjából. Az MKP részéről már a kezdeti időszakban is megjelent a „papok befolyása” elleni küzdelem, demokrata és modernizációs szólamok mögé rejtve. 218 KREL Iktatott iratok. 26/1949. 1949. január 26. 219 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 710/1948. A Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1948. december 27-i ülésének jegyzőkönyve. 3. p. 220 Uo. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1949. január 10-én tartott üléséről. 3. p 221 MNL BKML XXXV. 43. 20. ő. e. Információs jelentések... Jelentés 1949. február hóról. 3. p. 370
