Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

J tak. Az oktatás és az intézményrendszer totális okkupációjával párhuzamo­san az iskolák vezetésében, oktatói karában a szükségesnek gondolt változta­tásokat gyorsan végrehajtották: „a város iskolái a demokratikus államszerve­zésnek megfelelően átszervezés alá kerültek. Főképp a középiskolák vonalán volt nagy az átalakulás. [...] Az iskolák átszervezésével egyidejűleg megtör­tént a tanári karnak és az igazgatóknak kiválasztása is a népi demokratikus államszervezetnek megfelelően”'93 - olvasható Kecskemét törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében a „reform” sikeres végrehajtása kapcsán. Az ifjúságot kommunista szellemben életre hívott egyesületek, szö­vetségek, kollégiumok szervezték „demokratikus” mozgalommá; a vallások­tatás, hitélet mind távolabb került, majd hamarosan teljesen ki is szorult az iskolák falai közül, és a közélet mind több szférájából. Az osztálytermek falai megteltek a munkásmozgalmi propaganda képeivel, szólamaival: „hogy az ifjúság és a tanteremben megjelenő látogatók már a feliratokból következtet­hessenek az iskolában folyó demokratikus szellemű munkára” .m Az iskolák államosítását követően a terror felszíne alól időnként még fel-fel- parázslott néhány idealista kísérlet a gondolatszabadság és a véleménynyilvá­nítás jogának megőrzésére, a régi értékekhez, szellemiséghez, hithez való ra­gaszkodás kifejezésére, mielőtt hosszú évtizedekre kihunytak volna a fények. Az ellenszegülést a kommunista államgépezet elrettentő erővel torolta meg, részben hatalma teljes tudatában, részben annak elvesztésétől való félelmében. Kisebb-nagyobb megmozdulások, elkeseredett és reménytelen ellenállási kí­sérletek országszerte előfordultak, változtatást azonban a legcsekélyebb mér­tékben sem értek el. Kecskeméten és annak határában is végbementek olyan tragikus eseménysorok, melyek örökre megtörtek életeket, sorsokat, karri­ereket. A forrásokból megismerhető cselekmények egy valódi államellenes szervezkedés mértékétől nagyon messze álltak. Egyedi, elszigetelt jelenségek voltak, részben vagy egészben spontán kiváltó okokra visszavezethetően, de kifejlődésükben szerepet játszhatott a tudatos provokáció, a titkosszolgálatok kezdeményező, aktív tevékenysége is. Annyi megállapítható, hogy a „bűntet­tek” súlyához képest a megtorlások nagyságrendekkel túlnőttek a tanúsított ellenállás, zúgolódás mértékén. Ennek lehetett politikai koncepciós háttere, mivel a tárgyalt esetek alapot nyújthattak a belső ellenséggel való leszámo­lásra, megfélemlítésre, a radikális és jogellenes hatalmi intézkedések fenntar­tására, de elrettentő példa statuálásának célját is szolgálhatták. Mindezeken 193 194 _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 193 MNL BKML IV. 1903. a. 157/1949. Kgy. 194 MNL BKML IV. 1926. 67/1948. Kecskemét thj város tanfelügyelőjének október havi jelentése. 1. p. 359

Next

/
Thumbnails
Contents