Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

Szabó ,Bence Az iskolák államosításának sikereit a város vezetése nagy felhajtással propagálta. A „Hírős Város Ünnepi Napjai” programsorozatáról 1948. nyár­utóján részletesen tudósított a Kecskeméti Lapok.173 174 Az „értelmiségi nap” alkalmából ellátogatott Kecskemétre Ortutay Gyula kultuszminiszter, aki­nek első protokolláris útja a városi árvaházba vezetett. A potentát vendéget Czagány Ferenc polgármester és az intézet igazgatója fogadták. A szocializ­mus hatalmas kulturális győzelme felett elhangzott ünnepi beszédek termé­szetesen ez alkalommal sem voltak híján nagyhatású frázisoknak, propagan- disztikus szólampaneleknek. Elhangzottak lelkesítő szónoklatok, láthatták a gyermekek népi tánccsoportját, és volt énekkari műsor is. Ezt követően, a városháza dísztermében a kultuszminiszter a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt felolvasta „Irodalom és politika” című értekezését. A beszéd konkrét, címében megjelölt tematikájánál sokkal általánosabb kinyilatkozta­tásokat tartalmazott. Programszerűen vázolta fel a párt értelmiség felé tá­masztott elvártásait. A szocialista eszmével való azonosulás, annak szellemi, művészi kinyilatkoztatása immár nem lehetősége, hanem kötelessége az intel­ligenciának. „Rámutatott arra - írja a tudósítás hogy ma a nem politizálok magatartása is politizálást leplez, illetve leplez le. Ma a marxizmus és nem marxizmus éppúgy elválaszthatatlan egymástól, mint a forma és a tartalom az alkotásban”. Az államosítást követve újabb erőre kapott az egyházellenes propa­ganda, mely fokozott arroganciával kívánta legalizálni a keresztülvitt tan­ügyi kormányprogramot. Vári Ferenc plébánost ostorozó publikációval („Egy »megbocsátó« ítélet”), valamint „A Klerikális reakció megfékezését követeli a Nemzeti Bizottság” című cikkel vezette be az MDP pártlapja, a Kecskemét című hetilap újabb rágalomhadjáratát. A javaiktól, földjeiktől és immár tan­intézeteiktől is megfosztott felekezetek elleni újabb kirohanást egy iskolai körkép bemutatása nyomán intéztek a propagandafelélősök. A cikk egy vizs­gálat „eredményeit” mutatta be, melyet a nemzeti bizottság a Pedagógusok Szakszervezetével karöltve folytatott le a volt felekezeti intézmények köré­ben. A vizsgálódás alapja ezúttal is a kiirthatatlannak tűnő klerikális reakció leleplezése volt, mely nemrégiben a zalaegerszegi iskolasztrájk során ismét megmutatta igazi arcát (a cikk beszámolt Zala megye székhelyén egy álla­mosított iskola botrányáról, melynek elhagyását a papság szabotálta). „Mivel Kecskeméten is vannak államosított egyházi iskolák, mindszentista papok és fasiszta családok, érthető, hogy meg kellett vizsgálni a volt egyházi iskolák és papjaik helyzetét, nehogy Kecskemét második Zalaegerszeggé váljék"'1* - írja 173 „Hírős Város ünnepi napjai”. Kecskeméti Lapok, 1948. október 5. (81. évf. 229. sz.) 1. 174 „45 hold földet »találtunk«... Zalaegerszeget akart előkészíteni Kecskeméten a mindszentysta papság?” Kecskemét, 1948. november 21. (2. évf. 46. sz.) 3. 348

Next

/
Thumbnails
Contents