Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence is megnyitásához”131 - hívta fel Ravasz László püspök valamennyi közép- és felsőfokú iskola igazgatóságának figyelmét körlevelében, melyhez hozzátette azt is, hogy törekedni kell a tervet teljes igyekezettel megvalósítani,.de úgy, hogy az az oktatás színvonalának kárára ne váljék, a felekezeti iskolák hírneve fennmaradjon. Válaszképpen a Kecskeméti Tanítónőképző Intézet részéről Öllős Sarolta132 tájékoztatta a püspököt, hogy egy ilyen képzést nyújtó iskola elhelyezése náluk pillanatnyilag nem oldható meg. A tanfolyam elindítása legfeljebb akkor válik lehetségessé, ha a kórházi célra lefoglalt épületrészek visz- szatérnek kezelésükbe.133 A dolgozók részére szervezett tanfolyamok később minden nehézség ellenére elindultak. Emellett az iskolai oktatásba igyekeztek minél előbb bevezették az orosz nyelv tanítását is, melynek első tanórájára már 1944. november 7-én sor került.134 A kecskeméti reformátusok készséggel együttműködtek a fasisztának minősített művek, tankönyvek beszolgáltatása terén is, az oktatásból kivont könyvek, szemléltetőeszközök (képek, térképek) használatának; tilalmát szigorúan megtartották.135 Iskoláik pedagógusai alávetették magukat a világnézeti átképzéseknek,136 minősítő és igazoló eljárásokul MNL BKML Vili. 83. a. A Kecskeméti Református Tanítóképző és jogelődjének iratai. A Kecskeméti Református Tanítóképző-intézet iratai (a továbbiakban: Vili. 83. a.). 130/1946. Kelt.: 1946. február 26. 132 Öllős Sarolta 1918. szeptember 1-jén foglalta el pedagógusi állását a kecskeméti református tanítóképző mennyiségtan-természettudomány tanszékén. Kecskemétre kerülését megelőzően a zilahi református óvónőképző megszervezése körül munkálkodott, mely intézménynek igazgató tanára is volt. A kecskeméti tanítóképző vezetését 1922-ben, az intézet addigi igazgatójának halálát követően vette át. Ezzel párhuzamosan a presbitérium rábízta a Madas-árvaház és leányotthon vezetését is. E két intézet igazgatásáért fizetést soha nem vett fel. A rendelkezésre álló rendkívül szerény anyagi lehetőségek ellenére, állhatatos szervezőmunkával, 1926-ban korszerűsíttette a tanulóotthont és az árvaházat, majd 1930-ban sikerült megvásárolni azt a telket, ahol az intézetek számára új székhazat emeltek. Mindezek mellett a tanítóképzőt színvonalas, országosan is elismert oktatási intézménnyé fejlesztette. 1945 előtt politikai szervezeteknek soha nem volt tagja, oktatásszervező hivatása mellett közéleti tevékenységet nem végzett. A világháborút követő helyreállítási munkákban vezető szerepet vállalt, melynek eredményeként a nevelőképző, árvaház és leányotthon fűtését, vízellátását sikerült kijavíttatni, tönkrement felszerelési tárgyait pótolni. A helyreállítási munkákhoz állami segélyt vagy egyházi támogatást intézményei nem kaptak. A koalíciós kormányzat tanügyi reformját maga is támogatta, annak elveivel egyetértett. Nyíltan támogatta a gimnázium alsó tagozatának általános iskolai osztállyá szervezését. „ Két intézetnek a létrehozása, nehéz viszonyok között való helyreállítása, egyoldalúan csak saját hivatásbeli munkájának való élete odaáldozása jellemzi főbb vonásokban Öllős Sarolta életétKREL Iktatott iratok. 26/1949. 133 MNL BKML VIII. 83. a. 130/1946. Kelt.: 1946. február 26. Öllős Sarolta igazgató válaszirata. 1946. március 12. 134 KREL Iktatott iratok. 343/1944. Jelentés a kecskeméti református egyház helyzetéről. 1944. december 9. 1. p. 135 Pl: MNL BKML VIII. 83. a. 153., 367/1946. 136 Pl: Uo. 307/1946. 334
