Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között sú iskola, ahol az általános szokástól eltérően állítanak be ilyen minimális, csökkentett óraszámot”72 — olvasható az intézkedést sérelmező Kovács Bálint lelkipásztor Bereczky államtitkárhoz írt memorandumában. Az államtitkár válaszlevelében a mezőgazdasági szakiskolák tantervének ideiglenességével magyarázta a vallásoktatást ért hátrányos intézkedéseket, melynek respektálását kérte, mint átmeneti szükségmegoldást.73 1945 decemberében időszerűvé vált az egyházkerület főgondnoki tisztségének megújítása, mely nagy lehetőséget kínált az egyház érdekeinek hathatósabb felkarolására. Ennek kapcsán a kecskeméti lelkipásztorok egy bizalmas hangvételű levelet fogalmaztak meg Muraközy Gyula74 részére. A levélben Nagy Ferenc korábbi újjáépítési miniszter, akkortájt képviselőházi elnök számára kértek segítő támogatást. (Az ő jelölését támogatta Bereczky Albert államtitkár is.) „Kecskeméten, ha Nagy Ferenc neve szóba kerül, mindenesetre ő kapná az egyházközség presbitériuma nagy részének szavazatát, éspedig azért, mert az egész presbitérium igen nagy százaléka kisgazdapárti. Ez ugyan nem evangéliumi szempont, de mégis döntő egyházunk jelenlegi helyzetében [.. .]”75 - áll a lelkipásztorok állásfoglalásának indoklásában. A félelem légkörében töltött hosszú hónapok egyeseket meghátrálásra kényszerítettek, másokat viszont arra sarkalltak, hogy elveikért, hitükért még nagyobb odaadással álljanak ki, mint azelőtt valaha. „Színvalló és hitvalló időket élünk. A fejsze a fák gyökerére vettetett. Félelem és rettegés nélkül ki kell állnunk eszményeinkért, sorsunkért”76 — olvasható Závory Elek kecskeméti hitoktató lelkésznek a presbitérium elé letett indítványában, melyben javasolta, hogy a református iskolákban vezessék be az „Istenért és Hazáért!” egységes köszöntési formulát. A terror és propaganda fokozódó hullámai az egyház lelki ébredésére, magára találására is bénítóan hatottak. 72 KREL Iktatott iratok. 55B/1945. 73 Uo. 640/1945. 74 Muraközy Gyula (Budapest. 1892. május 13. - Budapest. 1961. augusztus 31.) református lelkész, író. Teológiai tanulmányait Budapesten és Franciaországban (Montau városában) végezte. 1918 májusában a Kecskeméti Református Egyházközség lelki- pásztorának választották. Itteni működése közben huzamosabb időt töltött külföldön (1919-ben Svájcban, 1923-ban és 1928-ban az Egyesült Államokban). 1932-től élete végéig a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztora volt. A Dunamelléki Református Egyházkerület 1936-ban tanácsbírónak, 1946-ban lelkészi főjegyzőnek választotta. 1957-től haláláig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára volt. Szerkesztette a Reformátusok Lapját (Kecskemét), a Református Figyelőt, 1934-től a Református Elet, 1945-től az Elet és Jövő című lapokat. Lelkészi szolgálata mellett számos verset is írt, több verses-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete jelent meg. 75 KREL Iktatott iratok. 652/1945. 76 Uo. 526/1945. Kelt.: Kecskemét, 1945. október 26. 311
