Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
„A városháza tisztviselői, afőispántól az altisztekig, mind a mi pártunkhoz tartoznak” - írta a fenti dokumentum szerzője. A jelentés külön figyelmet fordított a kommunista párt tagjainak sorába belépő prominens személyekre: közéjük állt például a tanfelügyelő és helyettese, a tanfelügyelőség beosztottjai, a pusztai iskolák igazgatói, a szabadművelődési felügyelő és munkatársai, akik túlnyomórészt korábban a kisgazda párt tagjai voltak. Mellettük a tanító árvaház igazgatója, iskolaigazgatók, továbbá „zongoraművésznők és művészek” is felvételüket kérték a párt soraiba. A kommunista párt kecskeméti szervezete előtt elhárultak az akadályok a Nemzeti Parasztpárt bedarálására is, melynek élére 1948 márciusában „egy szegény parasztember került”, így vele és pártjával mint „azonos érdekű harcosokkal”60 már közös hangot talált az MKP. A Kecskeméti Hírek rövid riportokat közölt az kommunista párt friss tagjairól. Pontosabban arról, hogy „miért léptek be a Kommunista Pártba”?61 A marxista eszmei alapokon álló szervezet politikája melletti kiállásról, egyben a munkás-paraszt-értelmiség összekovácsolt egységéről tett bizonyságot dr. Várnagy Mihály tanfelügyelő-helyettes, dr. Réthy Aladár kórházi főorvos, Lőrincz Béla szabadművelődési felügyelő, Laczi Pál helyettes polgármester, Papp István a tanyai iskolák igazgatója, Zámbó Béláné városi tisztviselő, Kovács László kereskedelmi főiskolai igazgató, dr. Tóth Kálmán árvaszéki ülnök és dr. Ambrus Mihály énekművész. Az MKP kecskeméti szervezete 1948 márciusában elérkezettnek látta az időt a tanyai tanítók tömeges belépésére is. „Minden kilátás megvan arra, hogy most rövid idő alatt nagy áttörést csinálunk a pedagógusoknál"62 - olvasható egy másik korabeli MKP-forrás szövegében, mely a Kecskemét iskoláiban dolgozó, mintegy 250 tanító és tanár beszervezésében látott fényes lehetőségeket. A külterületi, tanyás részeken különösen nagy szerep hárult a politikailag megbízható tanító-káderekre. A katolikus papság „szellemi terrorja" alatt tartott parasztság érdekében nekik kellett képviselni a párt eszméit és érdekeit, felhasználva befolyásukat a kulákok ellen folytatott irtó hadjáratban. Annál is inkább szükség volt megoldások keresésére, mert minden siker ellenére a „parasztvonalon való áttörés” makacsul váratott'magára. Habár a tagfelvételi zárlat előtt mintegy 800 új taggal bővült az MKP Kecskeméten, az eredmény mégis féloldalas maradt: „a tanyavilágban lényeges javulás nem állott be"63 - szögezte le egy jelentés 1948 márciusában. 60 MNL BKML XXXV. 27. 1. ő. e. A Kecskeméti városi szervezet jelentései és egyéb iratai /kronológiában/. Helyi adatok az agitációhoz. Dátum és iktatószám nélküli irat. 26. p. 61 „Kecskeméti pedagógusok, orvosok, tisztviselők nyilatkoznak: miért léptek be a kommunista pártba”. Kecskeméti Hírek, 1948. április 11. (2. évf. 14. szám.) 3. 62 MNL BKML XXXV. 27. 81. ő. e. A kecskeméti pártbizottság havi jelentései. 1948. március 16-i jelentés. 3. p. 63 Uo. 4. p. Szabó Bence__________________________________________________________________________________ 306
