Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence Az üzemi munkásság lokálisan előforduló, spontán megmozdulásai is intő jelként szolgáltak az MKP kecskeméti vezetősége számára. Az államosítások nyomán megjelenő termelési zavarok, valamint a munkalehetőség hiánya meg-megújuló feszültségeket okoztak az üzemi munkások között.50 „A gazdasági helyzet akadályozza meg azt, hogy politikai eredményeink a tömegek hangulatán is meglátszanak”51 - olvasható az MKP 1948. évi március havi helyzetértékelésében. Ez a jelentés is alátámasztotta, hogy „ipari vonalon” általánosak voltak a kényszerleállások. A munkások többnyire heti 2-3 napot dolgozhattak, így keresményük is csak 30-40 forint körül mozgott. A valós közhangulat és a város gazdasági kilátásai alaposan eltértek a sajtóban és nyilvános fórumokon propagált helyzettől. „Az elkeseredés igen nagy és jóllehet fűt-fát megmozgatunk, eddig még nem sikerült a helyzeten változtatni”52 - ismerte be az MKP vezetése önmaga számára a szocialista vágányra átállított gazdasági irányítás kudarcát. A városban 1949 februárjában is 1800 fő ipari munkanélkülit és 600 fő megélhetés nélkül maradt földmunkást tartottak nyilván.53 A nehéz életkörülmények okán a társadalomban feszülő indulatok csak halmozódtak, így az elszigetelten megnyilvánuló elégedetlenkedések könnyen robbanásveszélyes légkört teremthettek. 1949. március 19- én például egy 4-500 főnyi, üzemi munkásokból álló tömeg verődött össze a Platter János Konzervipari Rt. előtt.54 Mivel a dolgozók bérkövetelése válasz nélkül maradt, hamar elszabadultak az indulatok. A tömeg befeszítette a gyár kapuját, és megszállta az irodahelyiségeket. Mivel az üzem vezetőjét nem találták a központban, a gyárfoglaló tömeg megindult más üzemegységek irányába. Az incidensnek végül a kiérkező rendőrök vetettek véget. Az események hátteréhez hozzátette a pártjelentés, hogy az 1948 végén még 1100-1200 főt foglalkoztató konzervgyár januárban nyersanyaghiány miatt gyakorlatilag leállt, a munkások döntő részét ezért el kellett bocsátani (márciusban már csak 90-en dolgoztak, ők is csak néhány napot). A közfelháborodást okozója az volt, hogy az idénymunkások nem kapták meg visszamenőlegesen a megemelt illetményük különbözetét. Figyelmeztető jel lehetett volna a párt és a gyár vezetősége számára, hogy a megmozdulást megelőzően már több ízben 50 MNL BKML XXXV. 27. 1. ő. e. A Kecskeméti városi szervezet jelentései és egyéb iratai /kronológiában/. Üzemi és mezőgazdasági termelés május havi állása. 1948. május 22. 37. p. 51 Uo. 81. ő. e. A kecskeméti pártbizottság havi jelentései. 1948. március 16-i jelentés. 2. p. 52 Uo. 53 MNL BKML XXXV. 43. 20. ő. e. Információs jelentések... Jelentés 1949. február hóról. 1. p. 54 Uo. 20. ő. e. Jelentés a Platter konzervgyárnál történt megmozdulásról. 1949. március 19. és az Allamrendőrség Kecskeméti Kapitányságának 868/1949. sz. jelentése. 302
