Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

Szabó Bence „Az utóbbi hetekben az elégedetlenség - elsősorban a magas árak, és az üzemekben a munkalehetőség bizonytalansága miatt - megnövekedett. De míg inflációs időben sokkal nagyobb mérvű támadási készséget váltott ki a munkásoknál, most: bizonyos közönyösséget, fáradságot tapasztalunk.'"*6 A jelentés többek között kitért a kisgazdák által összehívott politikai gyűlésre és a kecskeméti Polgári Demokrata Párt által rendezett ankétra is, melyeken nagy számban részt vettek B-listázott egykori tisztviselők, kompromittált hivatalnokok, egyházi személyek is. A politikai csatározásokkal fűtött ren­dezvényeket „ soviniszta” és marxizmusellenes felhangok kísérték, így a je­len lévő kommunista párttagok „nem túl barátságos légkörben” töltöttek el néhány kínos órát. Az MKP Kecskemét járási (tanyai) titkárságának szintén 1946 novemberére vonatkozó helyzetjelentése sem optimista kicsengésű. A beszámoló a községi és külterületi lakosság körében tapasztalható elégedet­lenségre volt kénytelen felhívni a figyelmet. Fokozódó nyugtalanság alakult ki a súlyos vetőmaghiány, a drágaság, az alacsony bérek miatt, emellett a nehéz életkörülményeket tovább súlyosbították a beszolgáltatások és a dézs- mafizetés terhei. Nem érkezett nyugvópontra a földosztás kérdése sem, mivel 1946 végén még mindig nem fejezték be működésüket a földigénylö bizottsá­gok, így a juttatások ideiglenessége terjedt el az új birtokosok között.46 47 48 A kommunista hatalmi-politikai koncentráció csúcspontjának tartott fordulat éve sem a társadalmi és politikai megnyugvás felé mutatott. Egyfelől széles tömegek (a demokrácia ellenségei) kisemmizve nélkülöztek, emberi és polgári alapjogaiktól megfosztva küszködtek, másfelől a rendszer támaszai­nak szánt szervezetek még mindig nem tudtak megszilárdulni, különösen a megyei pártközpontoktól távol eső területeken. „Általában a tanyai szerve­zeteinkben tartott taggyűléseken azt tapasztaljuk, hogy elvtársaink túlnyomó része befolyása alatt van az ilyen korrupt, osztályidegen elemeknek, akik a felszabadulás óta igyekeznek a dolgozók bizalmába férkőzni"** - olvasható az MDP Kecskeméti Szervezetének 1948. decemberi jelentésében. A forrás kitért az egyesített munkáspárt belső ellenségeire is, melyek leküzdéséhez fokozottabb harci morálra és a tagság körében végzendő átfogó tisztogatásra volt szükség. Az ennek nyomán megtett felülvizsgálatok, tömeges kizárások olyan súlyos vérveszteségeket okoztak az alapszervezeteknél, hogy azok 1-2 hónapon belül szétzilálódtak. 46 MNL BKML XXXV. 27. 1. ő. e. A Kecskeméti városi szervezet jelentései és egyéb iratai /kronológiában/. Propagandajelentés 1946. november hóról. 10. p. 47 Uo. 2. ő. e. A kecskeméti járási /tanyai / titkárság iratai /kronológiában/. November havi jelentés a Magyar Kommunista Párt kecskeméti járási titkárságától. 1946. de­cember 6. 44. p. 48 MNL BKML XXXV. 43. 1. csoport. Az MDP Kecskeméti Városi Bizottságának iratai (a továbbiakban: XXXV. 43.). 20. ő.e. Információs jelentések... Jelentés 1948. decem­ber hóról. 2. p. 300

Next

/
Thumbnails
Contents