Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948
pedett nővérek rövidesen külön társulatot hoztak létre, elszakadva a csehországi közösségtől, így nevük is Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérekre változott.5 Kunszt József érsek tervei között már a társulat letelepítésétől kezdődően szerepelt, hogy a szerzetesközösség magyarországi megerősödése után az iskolanővérek ne csak Kalocsán, hanem az egyházmegye más településein is vezessenek iskolákat. „ Valamint pedig felettébb kívánom, hogy az iskolanővér-apácák ugyanazon intézete Isten nagyobb dicséretté re] és dicsősségé- re s fökép az én gondjaimra bízott hívek üdvének előmozdítására nemcsak Kalocsán fennmaradjon, hanem Isten kegyelméből majdan fiókintézetek alapításával ezen egyházmegyének kiválóbb helyein el is terjedjen [.. .]”6 Az iskolanővérek is indokoltnak látták az alapító érsek ilyen irányú törekvéseit, így hamarosan sorra nyitották meg intézményeiket, először a kalocsai egyházmegye határain belül, majd 48 évvel az alapítás után az egyházmegye,7 később pedig Európa határain túl is.8 A földrajzi terjeszkedést azonban megelőzte az iskolanővérek társulatának megerősödése, a nővérek létszámának fokozatos emelkedése. A kezdeti néhány fős társulat gyorsan gyarapodni kezdett, 1900-ra újoncnőkkel együtt a nővérek száma 208-ra emelkedett, 1915-ben 483, 1924- ben 601, 1937-ben 692, 1947-ben pedig 917 tagot számlált a közösség.9 A társulat tagjai szolgálatuk és munkájuk alapján két csoportot alkottak: az iskolásnővérek (iskolanénék, karnővérek) feladata volt a különböző fokú oktatási intézményekben az ifjúság tanítása és nevelése, ők viselték a főbb hivatalokat a társulat kormányzatában és vezetésében; a házinővérek (segítő vagy laikus nővérek) a házi, ház körüli teendőket látták el (mosás, főzés, varrás, takarítás, beteggondozás, állatok ellátása, kertészkedés stb.). A nővérek ilyen megosztott munkavégzése lehetővé tette, hogy az oktatási intézmények működtetésén kívül másféle szolgálatba is bekapcsolódjanak, ezáltal még szélesebb feladatkört el tudjanak látni. Kőfalviné Ónodi Márta__________________________________________________________________________ 5 KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2000. 320. 6 Franz Mária Terézia, 1925. 58. 7 Erről lásd lentebb! 8 A kínai misszióról lásd később! 9 Iskolanővérek története, 1900. 73.; Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban; MNL BKML) XII. 6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Szerzetes Társulatának iratai 1857-1950 (a továbbiakban: XII. 6.). A Szentszékhez küldött három-, illetve ötéves jelentések. 28
