Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd den részéből fordulnak elő kísérletezők. Egy-két bemondott nevet megkíséreltem ellenőrizni, de mint gondoltam, nem vezetett sikerre, mert az általam kérdőre vont gyermekek, mint előre is sejtettem, hamis nevet mondtak be. Kérem felhívni a figyelmet, hogy a koldulás szégyen, és senki sincs arra ráutalva, mert az ínségakció keretében mindenki kaphat legalább annyi munkát, amivel családjának kenyeréről gondoskodhatik. A munkaképtelenekről a városi szegénygondozó gondoskodik. Éppen ezért városunkban a koldulás 'tilos, a koldulót a rendőrség megbünteti. Kérem a helyi viszonyoknak megfelelően fölhívni a tanulók figyelmét arra, hogy osztálytársaiknak előttük ismeretes hasonló eljárását hozzák diszkrét módon az osztálytanító tudomására ”98 99 A két világháború közötti diákság körében is hasonló diákcsínyek fordultak elő, mint a jelenkor ifjúságánál. Ilyen történésekhez kapcsolódóan, vagy ha nagyobb tömegben fordultak elő bizonyos cselekedetek, az iskolaszék körlevélben hívta fel a tanítók, illetve rajtuk keresztül a szülők és a diákság figyelmét a követendő magatartásformákra. A szülők különböző tárgyú beadványai, a tanítók és szülők különböző konfliktusai A szülők jó szándékát és együttműködési készségét mutatja, hogy felajánlották a segítségüket egy új iskola felépítéséhez: „Mi alulírott Kecskemét- nagybugacz pusztai lakosok azon kéréssel járulunk Nagyságodhoz, hogy az alább felsorolt kérésünk alapján legyen szíves az iskola építését kieszközölni. Mi Bugaczi lakosok az iskolaépítéshez hozzájárulunk, nálunk nagy Bugaczon kikerülő anyagot például kész vályogot és a kis bugaczi csőszháznál létező nádból a megfelelő szükségletet, az Erdőből a szükséges faanyagot, amely a szanki sarokban lévő erdőben megfelelő, más néven nevezendőfuvarozásokat és munkálatokat és egyéb költségeket nem fogadunk el 1920-ban az ágasegyházi szülők az alábbi panasszal fordultak az iskolaszékhez: Az úgynevezett felső-ágasegyházi községi elemi iskolánál egyesek dorbézolásokat tartanak, éjjeleken át táncolnak, boroznak, részegeskednek, verekednek, amit már mi, jóérzésű szülők tovább nem tűrhetünk, hogy az a helyiség, ahová gyermekeink tanulni járnak, az erkölcstelenség tanyájává váljék [...] a dorbézolást azok követik el, akik kommunista voltukat a lefolyt időben nem titkolták.”100 98 MNL BKML Vili. 249. b. 126/1932. 99 Uo. 241/1921. 100 MNL BKML IV. 1907. 200/1920. 274
