Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

illetve javaslatot tett a cserkészvezetők személyére is. 1934-ben már cserkésztalálkozót szerveztek Kecskeméten, a Kecskemétre látogató cserkészcsapatokat a Budai úti iskolában helyezték el.90

3. A testnevelési törvény előírásainak megfelelően 1925-től Kecskemét város egész területén a testgyakorlásra kötelezett ifjúságot leventeegyesületekbe sorozták, és a kiképzés is megkezdődött. A testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvény volt a leventemozgalom alapja. A leventetörvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti fiatal, aki nem járt iskolába, - ahol is kötelező volt a testnevelés - köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikái gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapját a leventeképzésnek, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta. A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 800/1935. sz. rendelete értelmében legalább 8 hónapon és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át voltak kötelesek testgyakorlást végezni. Megkövetelték a tanítóktól, hogy a „Leventeügy messzemenőfontosságától áthatva a legnagyobb odaadással és buzgalommal végezzék, kitartó akaraterővel, a helyi viszonyok legalaposabb ismerete és méltánylása mellett, meggyőző, tapintatos, megnyerő, de a feltétlenül határozott szükséges kötelességtudó fellépéssel a Leventék további beszervezését, Levente kiképzést a testnevelési törvény és annak végrehajtási rendeletének szellemében a legrövidebb időn belül megvalósítsák.”. A lakosság sok helyen ellenszegült a toborzásnak: „Egyes jelentésekből és panaszokból kitűnik, hogy a testnevelési törvény végrehajtása sok helyen a lakosság ellenszenvét váltotta ki. Ezen [...] jelenségek fő okai [...], hogy a törvényszabta kötelmek pontos teljesítése nem követeltetik következetesen, kitartó vasszigorral és folytonos ellenőrzéssel, továbbá, hogy a mulasztók nem minden esetben jelentetnek fel." Előfordult, hogy egyes leventeoktatókkal szemben gorombán léptek fel, ez esetben a csendőrök segítségét kérhették. Felmentésnek testi alkalmatlanság esetén volt helye, tisztiorvosi bizonyítvány alapján. Segédoktató volt alkalmazható, ahol a testgyakorlásra kötelezett ifjak száma az ötvenet meghaladta. A céllövészetet - bár erre alkalmas fegyverek nem álltak rendelkezésre - mindenütt mielőbb bevezetni rendelték.91 A községi iskolák kötelesek voltak tantermeiket, udvaraikat a leventeegyesületek testnevelési gyakorlására díjtalanul átengedni, ám ez az oktatás érdekeit nem sérthette.92 A városnak óriási megterhelést jelentett a külterületi leventeoktatók díjazása és utaztatása. 1929-ben 78 kül___________________________A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

90 MNL BKML IV. 1907. 377/1934.; VÁRNAGY Péter, 2014.

91 MNL BKML Vili. 249. b. 1351/1925.; A testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvény; A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 800/1935. sz. rendelete.

92 MNL BKML IV. 1907. 311/1925.

271