Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

tanyájában laknak, mindennapi kenyerét napszámmal keresi. Rákóczi Balázs István I. osztályú tanuló édesapja 1916-ban eltűnt, négy iskolaköteles gyermeke van. Kis tanyájukon és három hold rossz földön kívül nincs semmijük. Anyagi helyzetük rossz.”M

Végezetül a gyermekek étkeztetésére is próbáltak odafigyelni. A főétkezésen kívül általában kenyeret és tejet kaptak a gyermekek. A kenyeret jól átsütve, a pasztőrözött teljes tejet szintén zárt kannákban kellett kiszállítani naponta, délelőtt 10 óráig, a szállítást az iskola igazgatója, tanítója igazolta.84 85 Főétkezésként általában levest kaptak a gyermekek. A selyemhegyi (ágasegyházi) iskolának az ínségalapból kiutalt 120 pengő felhasználásával 1938. február-márciusában lebonyolított ebédeltetésről készült beszámolójában három-négynaponta az alábbi ételek szerepeltek: gulyásleves, rizskása- leves, lencseleves, bableves, köleskásaleves, borsóleves, krumplileves, tésztaleves.86

Sokszor egyes szervezetek ingyenes szolgáltatásukkal járultak hozzá a gyermekek megsegítéséhez. A malmok ingyen őrölték a gyermekeknek felajánlott gabonát, a sütőmesterek a kifogástalan minőségű kenyeret mérsékelt áron, lisztért szállították. A fizikai és tárgyi adományokon túl nagy szerepe volt a pénzbeli adományoknak is. Adományoztak a gazdag családok, bankok, hitelintézetek, takarékpénztárak, vezető beosztásban lévő magánszemélyek, illetve egyes jótékony események bevételeit is sokszor felajánlották az iskolák és a diákok javára. A Faiskola és Magtermelő Rt. az újonnan nyíló iskoláknak gyümölcsfákat és díszfákat adományozott.87 Arra is volt példa, hogy a kecskemétiek más városban élő gyermekek részére jótékonykodtak. Florthy Miklósné őfőméltósága védnöksége alatt működő Gyermeknyaraltatási Akciót hirdettek egyes tanévekben, ebben a város a nagy szünidőkben is kivette a részét. Az 1925/26-os tanévben a jótékony akció egy csoportja, Fáy István főispán kezdeményezésére, a jószívű kecskeméti családok bevonásával 53 budapesti gyermeket látott vendégül, két felügyelő kíséretében. Mint felügyelőjük Budapestről írta: „A gyermekek öt hét alatt, testben és lélekben gyarapodva, pirospozsgáson, megerősödve tértek vissza a fővárosba, és sosem fogják elfeledni azokat a szép napokat, amikor vakációjukat Kecskemét tette gondtalanná, varázsolta örömtelivé.”88

84 MNL BKML VIII. 249. b. 1317/1922.

85 Uo. 211/1937.

86 Uo. 909/1938.

87 XLVIII-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1924/25. tanév. Szerk.:

Bíró Ádám. 30-34.

88 XLIX-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1925/26. tanév. Szerk.: Bíró Ádám. 32.

269