Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

iskolában a tanítási napok számát csökkentették: „Óhajtván gondoskodni a téli tanításról, érintkezésbe léptem a szülőkkel, s tőlük fát vagy pénzbeli hozzájárulást kértem. Szülők a fát megtagadták. Pénzt is oly keveset tudtam kicsikarni (1300 korona), hogy abból a mai drága árak mellett csak hat métermázsa fát tudnék beszerezni. A hat métermázsa fa tekintve, hogy a szegények mindennap csutkát fognak hozni — takarékosan úgy elég, ha a heti öt tanítási nap háromra redukálódik,”64 Idősebb Búzás János koháryszentkőrinci községi tanító az alábbi sürgönyt küldte 1919 januárjában: „Az állapot tűrhetetlen. Becsukom az iskolaépületet, a kulcsokat átadom, jöjjön aki kibírja, hetek óta sem főzni, sem fűteni nem lehet, ezt tovább nem bírom, elég sajnos, hogy any- nyi jelentés, sürgöny után még nincs intézkedés, ha holnap sem intézkednek, az egész épületet mint használhatatlant itt hagyom.” Az első világháború után állandósuló tüzifahiány elviselhetetlenül hideggé tette az iskolákat, ami ráadásul az egészségre is ártalmas volt. Nem maradt más választása a városnak, minthogy az ősz végi időszaktól tavasz elejéig bezárták az iskolákat, illetve a gyermekekkel hozattak tüzrevalót. Az iskolák állandó bezárása miatt kiesett idő is az oktatás színvonalát csökkentő tényező volt, az ősszel beiratkozottak közül sokan vissza sem tértek az iskolába, tavasztól nem tettek eleget tanulmányi kötelezettségüknek. A későbbi időszakban, az iratokban tüzifahiányra vonatkozó adatokat nem találtam.

Rendszeres volt a tantermek tanítási időn kívüli használata. Főleg a pusztai iskolákban, vasárnaponta szentmiséket mutattak be, itt működtek a helyi olvasó- és gazdakörök, általában szombati napokon a leventefoglalkozások, a diákság különböző hitbuzgalmi összejövetelei, a cserkészek és az ifjúsági vöröskeresztesek találkozói. A teremhasználat a költségek viselése és a szemetelés miatt sok feszültséget szült, ezért szabályzatban rögzítették az iskolán kívüli teremhasználat módját. A tanköteles gyermekek csak a vallásuknak megfelelő istentiszteleten vagy hitbuzgalmi összejövetelen vehettek részt, a más vallású tanköteleseket ez alkalmakról el kellett távolítani. A teremhasználat során az oktatást, szülői értekezleteket, iskolai ünnepeket (pl. nemzeti ünnepeket, anyák napját, hősök napját) nem zavarhatták. A tanterem használatára engedélyt nyert szervezetek az iskola rendjét minden tekintetben kötelesek voltak tiszteletben tartani, az okozott kárt kötelesek voltak megtéríteni. A teremhasználatra az iskolaszék elnöke által kiadott engedélyek egész évre szóltak. Az iskolákban tartották a felekezeti istentiszteleteket is, általában vasárnaponként, melyen a fent részletezettek szerint kötelező volt a részvétel.65

64 MNLBKML VIII. 249. b. 788/1920.

65 Uo. 111/1919., 708/1933.

259