Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd síteni, mégpedig hat tanéven át elemi népiskolai, továbbá három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban. Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalta a vasárnapi és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is. Ha a gyermek az elemi népiskolai oktatásra megállapított hat év alatt a tanítási tervben kitűzött ismereteket nem sajátította el, a tanítói testület (tanító) előterjesztésére az elemi népiskolai oktatás kötelességét az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) javaslatára - a továbbképző iskoláztatási kötelesség érintetlenül hagyásával - egy, esetleg két évvel meghosszabbíthatták.26 Osztálylétszámok, zsúfoltsággal kapcsolatos problémák Rendszeresen új tanítói álláshelyeket kért Kecskemét városa a vallás- és közoktatási minisztertől. A miniszter 144 843/1923. VIII. a. rendelete szerint az elemi iskolákban a tanítók száma a tanulók ötvenes létszámához igazodott. A kecskeméti iskoláknál azonban a fentebb bemutatott iskolafejlesztési akció dacára az egy-egy tanítóra jutó létszám jelentősen meghaladta ezt. Szemléltetésül néhány tanév adata belterületi és külterületi megbontásban azzal a megjegyzéssel, hogy a ’20-as évek végén a Kecskeméthez hasonló adottságokkal rendelkező Debrecen és Szeged pusztai iskoláiban átlagosan 40-45 tanulóval kellett foglalkoznia egy-egy külterületi tanítónak. Év Az egy tanítóra jutó gyermeklétszám Kecskeméten/fő/* belterületi külterületi 1920/21 56 80 1921/22 62 87 1922/23 51 79 1923/24 47 71 1924/25 47 88 1925/26 41 75 1926/27 44,9 66 1927/28 44,5 71,6 1928/29 49,3 74,5 1929/3072 1930/31 59 75 1931/32 65 76 1932/33 68 76 26 Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. te. 242
