Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT kezdődött el a községi iskolák működése. A megszüntetett egyházi iskolák helyiségeiben és tanítóival kezdődött el a közös iskolák első tanéve. 1872. szeptember 14-én tartotta a községi iskolaszék az alakuló gyűlését. 1877-ben kezdődött meg alakilag is a községi iskolaszék rendes testületi élete, ami a kultuszminiszter által elrendelt értekezletek tartásával jutott kifejezésre. A működés első éveiben teljesen rendezetlenek voltak a tanügyi viszonyok. Négy-ötéves gyermeket találunk az elemi iskolák osztályaiban, és hat-hétéveseket az óvodákban. Zugiskolák terjedtek el a városban, felhasználva a népiskola-ellenes hangulatot. Általánosságban szeptemberre esett a beiratkozás, azonban ténylegesen egész évben folyt a beiratkozás a szülők kénye-ked- ve szerint.2 A községi népiskolák működésének fontosabb történeti adatai 1918-tól 1939-ig Mint az előzőekben részleteztük, községi népiskoláink tantermeinek 78%-a már a háború kezdete óta hadikórháznak volt berendezve. E probléma áthidalására nagy segítséget nyújtottak a különböző testületek azzal, hogy termeiket átengedték iskolai célokra. Nevezetesen az izraelita hitközség négy, a Protestáns Egyesület, a Keresztény Munkás Egylet, az Úri Kaszinó, a ’48-as kör, az állami főreáliskola, a Női Ipariskola, és az Újkollégium is egy-egy termet adott át. A Mátyás téri, máriavárosi, Kuruc téri és muszáji iskolákat nem vették át katonai célokra, így az átengedett helyiségekből az 1917/18-as tanévben 27 állt rendelkezésre, s mivel félnapos váltakozó tanításra rendezkedtek be, sikerült 46 osztályt megnyitni, rendes körülmények között 54 osztály volt.3 Az 1918/19-es tanévben 47 osztályt indítottak, s a korábbiakon túl a Katolikus Egylettől és a Katolikus Legényegylettől is kaptak egy-egy termet. A teremhiány miatt csak a fejlettebb 6 éveseket vették fel, de sok 7-9 éves is kiszorult az oktatásból. 1918. szeptember 10-én kezdődött a tanítás, 2 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) VIII. 249. b. A Kecskemét Városi Elemi Népiskolák Felügyelőigazgatóságának iratai. Iktatott iratok és ügyviteli segédletei (a továbbiakban: VIII. 249. b.) 1845/1927.; SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 307-313.; KOVÁCS Alajos et al. 1935. 87-89.; RIGÓ Róbert, 2014. 27-51. 3 XLI-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1917-18. tanév. Szerk.: Kerekes József népiskolai felügyelő igazgató. Kiadta Kecskemét th. város. 13-14. (A Kecskemét város által évente közreadott községi népiskolai jelentések összeállítói a népiskolai felügyelőbizottság tagjai, vezetői voltak, 1918 és 1939 között Bíró Ádám, Kerekes József, Joszt Ferenc és Joós Ferenc.) 231
