Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG

Kőfalviné Ónodi Márta

A második világháború a testnevelést és a sportköri munkát is megakasztotta. Evekbe telt a megrongált iskolaépület felújítása, a megsemmisült felszerelések pótlása. Ebben a nehéz időszakban, a háború után, 1947-ben érettségizett a félegyházi gimnáziumban Zarándi László, aki később a magyar atlétika egyik kiemelkedő alakja lett.86 Az ő pályafutása is ékesen bizonyítja, hogy egy vidéki, nem sporttagozatos gimnáziumban is folyhatott színvonalas, eredményes testnevelés-oktatás. A siker kulcsa elsősorban az elkötelezett, elhivatott tornatanár személyében keresendő, aki a nehéz anyagi körülmények ellenére is a lehető legtöbbet hozta ki tanítványaiból. Az iskolai vezetés és a felsőbb hatóságok pozitív magatartása, támogató hozzáállása is elősegítette a sport megszerettetését a fiatalokkal.

Az 1870-es években induló kezdetleges gimnáziumi testnevelés-oktatástól hosszú, rögös út vezetett az 1940-es évek sikeres, sokrétű tevékenységet folytató sportköréhez, de megérte a fáradságot, mert nemcsak eredményes versenyzők, későbbi tornatanárok nőttek ki a gimnázium tanulóifjúságának soraiból, hanem sikerült a sport szeretetét generációról generációra áthagyományozni.

86 Zarándi László (Kiskunfélegyháza, 1929-) a helsinki olimpián 1952-ben bronzérmet, a berni Európa Bajnokságon aranyérmet szerzett, ezen kívül háromszor nyert főiskolai világbajnokságot a 4x100 méteres síkfutó váltó tagjaként. A Testnevelési Főiskolán, illetve Egyetemen 40 évig tanított, hat évig tanszékvezető volt. Több atlétikai könyv szerzője, társszerkesztője. Édesapja, Zarándi József a félegyházi gimnázium történelem-földrajz szakos tanára volt, 1956 és 1958 között a gimnázium igazgatójaként működött.

214