Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG A következő évben, az országos atlétikai versenyen, korláton, nyújtón, súlylökésben és távolugrásban elért eredményéért a félegyházi csapat dr. Ottó József80-vándordíját nyert. 1934-ben a gimnázium csapata részt vett Budapesten a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége által rendezett tornász világbajnokság záróünnepélyén, ahol padgyakorlatokat és gúlákat mutattak be. Miután 1935-ben a félegyházi gimnázium a szegedi tankerületből átkerült a Budapest vidéki tankerülethez, valószínűleg erősebb mezőnyben kellett versenyezniük a fiúknak, legalábbis erre utal a korábbihoz mérten szerényebb sikerű szereplés. Igen eredményes volt azonban továbbra is az iskola váltófutócsapata, 1938-ban, az október 6-án rendezett Kegyeleti Staféta győztes csapatáról fénykép is maradt fenn az iskola gyűjteményében. Az 1940- es évektől a félegyházi gimnazisták a korábban is nagyon eredményes vívás mellett ökölvívásban is országos sikereket értek el.81 Ebben az időszakban járt a gimnáziumba, és ért el jelentős sporteredményeket az iskola későbbi legendás tornatanára, Soltész Dezső, aki elődjéhez és tanárához, Zentay-Zubek Mihályhoz hasonlóan hosszú évtizedekig foglalkozott sikeresen a félegyházi gimnazisták testnevelésével. Zentay-Zubek Mihály nem csak az eredményeket hozó sportkörösök előmenetelét tartotta fontosnak, hiszen a beszámolókból kitűnik, hogy egy adott évben a kb. 220 fős tanulóifjúságból 143 fő tudott úszni, 153 fő korcsolyázni, 69 diák pedig céllövészettel foglalkozott.82 Az 1930-as évek második felétől, harmadik osztálytól nyolcadikig minden diák részt vett a céllövészet-oktatáson, még a testnevelésből felmentettek is, ami szinte alig leplezett katonai kiképzésnek tűnik.83 Szintén ezt a célt szolgálta az 1940-es évektől bevezetett kötelező leventeoktatás is, ez is a testnevelés égisze alatt zajlott, a csapatparancsnok Zentay-Zubek Mihály volt.84 A diákok erőnlétének javítását célozhatták az 1943-ban bevezetett mindennapos félórás testnevelési foglalkozások, amelyeket a harmadik tanóra után tartottak. Mivel itt érintett volt a teljes tanulóifjúság, ezekre kizárólag az iskolaudvaron kerülhetett sor, jó idő esetén.85 80 Ottó József, dr. (1861-1920) főreáliskolai testnevelő tanár. Ő dolgozta ki az 1890-es években az új középiskolai tanterv számára a testgyakorlásra vonatkozó utasításokat, ő vette bele a középiskolai tantervbe a magyar népi játékokat, korosztályok szerint csoportosítva. A Budapesti Torna Club elnöke, a Magyarországi Tornatanítók Egyletének és az Országos Közegészségügyi Egyesület választmányi tagja. Internet: http:// hu.wikipedia.org/wiki/Ottó_József (Letöltve: 2013. december 12.) 81 Értesítő - Szent László Gimnázium 1942/1943. 11. 82 Értesítő - Szent László Gimnázium, 1931/1932.21-22. 83 Értesítő - Szent László Gimnázium, 1936/1937. 24.; 1938/1939. 14-15. 84 Értesítő - Szent László Gimnázium, 1942/1943. 11. 85 Értesítő - Szent László Gimnázium, 1943/1944. 8. 213
