Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

Szabó Attila

tak, de az olvasás, írás, ének és ima egyöntetűen mindennapi foglalatosság volt. Mindkét nembeliek minden évben tanultak vallástant, nyelvgyakorlatot és számolást. Földrajzzal a fiúk 2., 3. és 4. tanév folyamán, a lányok 3., 4. évfolyamon ismerkedtek. Természettant a lányok negyedikben, a fiúk ötödikben tanultak, viszont csak a fiúk tanrendjében szerepelt történelem a 4. és természetrajz a 3. és 4. évben61. A katolikus iskolák egy részében német nyelv oktatását is említik a források (Kecskeméten, Dunapatajon „taníttatik német írás és olvasás”).62 63 Figyelemre méltó a szalkszentmártoni vélemény, mely szerint az oskolák állapota és a népnevelés „szent ügye pangó állapotából az újabb kori intézkedések által mindinkább kibontakozni kezd, és nem csupán az eddigi írás és olvasás mesterségére szorítkozott'szellemi képződés leend tágasb körben terjesztve, hanem ezen kívül a fogalmazás és a számolási elemekben is gyakoroltatnak”.62 A szegényes iskolai felszerelés fali olvasótáblákból, falitáblákból, „földabroszokból” állt.64 A kezdő iskolások „sulyokkal jártak, keltek”, ami egy lapátszerü fatábla volt, rajta a betűkkel. Az írás gyakorlására palatábla szolgált, papírra tintába mártott lúdtollal írtak. Büntetéseknél testi fenyítést „pajkosságért vagy illetlen magaviseletért” nem alkalmaztak a nevelők, hanem csak engedetlenségért és erkölcstelenségért.65

61 Természettan: a fizika tantárgy megnevezése 1950 előtt. Természetrajz: leíró jellegű tudomány, amely állat- és növénytani, valamint ásvány- és kőzettani ismereteket foglalt magába, tantárgyi elnevezésként az 1950-es évekig élt.

62 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 130.; PÁSTHY Károly, 1899. 31.

63 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 273.

64 Uo. 130.

65 ZOMBORY Dániel, 1933. 121.

20